Május van, és már 86. alkalommal megnyílt a Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. Az Újvidéken megtartott különböző kiállításoknak és vásároknak a hagyománya a 19. század második felére nyúlik vissza, de ezt megelőzően magában a városban, annak megalakulásától, nagy hetipiacoknak és országos vásároknak is megvolt a hagyománya. Az impériumváltást követő időszak új szervezeti formát és helyszínt hozott.
Az újraszervezett mezőgazdasági kiállítás szellemi megálmodója, Hajós Gyula újvidéki ponyva-, kötél- és zsákgyáros lett, aki 1922 őszén arra tett javaslatot, hogy a következő év tavaszán, tehát 1923-ban, szervezzenek országos kereskedelmi és ipari kiállítást. Erre az új államban már volt példa, hiszen Hajós Gyula arra hivatkozott, hogy Újvidéknek a „többi jugoszláv nagyvárost” kellene követnie. Így kezdődött most már szervezett formában, és a kor szellemében a versengést előtérbe helyezve, katalógusokkal, hirdetésekkel, jól megtervezett és átgondolt kiállítási tervekkel az Újvidéki Vásár intézményének modern története, amely napjainkban is tart, és immáron 86. alkalommal kerül megrendezésre. Ezt az első kiállítást már nem a Lövölde kertjében tartották meg, hanem az egykori Állami Katolikus Gimnázium, vagy magyar gimnázium, 1913-ban elkészült épületében és udvarában. Ezért került ezekben a kezdeti években a katalógus címlapjára egy olyan kép, amelyen a gimnázium épülete látható. Az első kiállítást azonban nem tavasszal, hanem augusztus 11. és 26. között tartották meg. Minden nap, reggel 8 és 18 óra között volt nyitva, a belépődíj pedig 10 dinár volt.
Ezekből a kiállításokból fejlődött ki 1929-re a Dunai bánság mezőgazdasági osztályának támogatásával és a gazdag újvidéki gyárosok és nagybirtokosok, a Dunđerskiak és Popovićok elkötelezett és hathatós igyekezetével a „Vásárokat és kiállításokat Szervező Részvénytársaság”, amely nemcsak Újvidéken, hanem az új állam egész területén vállalt kiállítás- és árumintavásár-szervezést. Újvidéken Vajdaság adottságait szem előtt tartva, mezőgazdasági termény-, termék- és tenyészállat-kiállításokat is szerveztek. A mezőgazdaságon és állattenyésztésen kívül érdeklődésük a vadászatra is kiterjedt. Ezeket a vásárokat 1940-ig a Halpiac közelében lévő, Šumadija utcai vásártéren tartották meg. 1940-től a várostól kapott Hajduk Veljko utcai telken került megrendezésre a mezőgazdasági vásár, amely már 1931-től nemzetközi kiállításnak számított. Vajdaságban a mezőgazdasági vásár volt népszerű, mert a nagybani termelést és nagybani állattenyésztést művelő gazdák az áruba bocsátott terményeiket, tenyészállataikat itt el is adhatták, de a minőséget is ellenőrizhették. Az új kiállítási tér új tervrajzai is ekkor készültek el. A második világháborút követő időszakban az első Országos Árumintavásárt és Mezőgazdasági vásárt 1948-ban szervezték meg, majd ezek a vásárok általános, jugoszláv jellegűek lettek, nemzetközi ranggal. Ekkor változtatták meg a kiállítás jelképét is, amely modernizálva, de napjainkban is használatban van. Mára az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár már nem az elsőgenerációs vásárok képét mutatja. A vásártér helyét ma, a 2003-ban felépült Master Központként működő többfunkciós épületével a megfelelő tér nemcsak a kiállításon szereplő országok bemutatkozására, hanem a különböző tanácstermeiben továbbképzésekre, terménybemutatókra, kongresszusi központként egész évben fogadja a vendégeket. A nagy tömegeket vonzó, az igazi vásárok hangulatát idéző tarka-barka Mezőgazdasági és Árumintavásár mára a számítógépes prezentációk, a modern kor üzletembereinek szánt találkozási hely lett, Szerbia és a térség legnagyobb kiállítási vállalatává nőtte ki magát, valószínűeleg a több mint 96 év tapasztalatnak köszönhetően.
