Peking szinte azonnal válaszolt a kilátásba helyezett legújabb amerikai büntetővámokra, amelyeket Donald Trump rendelt el. Az amerikai elnök legutóbbi döntésével a még fennmaradt kínai importtermékeket is megsarcolják az Egyesült Államokban. Ezzel immár büntetik az országba irányuló teljes kínai exportot, amelynek értéke tavaly megközelítette az 558 milliárd dollárt.
A hivatalos cél a 2018-ban már majdnem 379 milliárd dollárra hízott óriási kínai többlet radikális csökkentése a kétoldalú áruforgalomban. A valódi szándék valószínűleg egészen más. Alighanem annak a washingtoni tervnek a megvalósítása, amely Kína szuperhatalommá (a világ vezető erejévé) válásának megfékezésére irányul. Ennek részeként a jelenlegi fő csapásirány a kereskedelem, azon belül is a vámpolitika.
Bár már eddig is sokan kereskedelmi háborúnak tartották Washington és Peking egymás ellen bevezetett intézkedéseit, az igazi összecsapás valójában csak most kezdődött meg. A növekvő ellentétek miatt sokan máris a totális kereskedelmi háború beláthatatlan következményeitől tartanak. Szerintük a súlyos probléma geopolitikai jelentőségű vitává, erőpróbává változott, amelynek tétje élet és halál, vagyis katonai konfliktus és béke. A cinikusok ehhez még hozzáteszik: Trump ennek nincs is tudatában, s ezért feszíti tovább a húrt, miközben azzal ámítja magát és hazáját, hogy a játszmából az USA kerül ki győztesen, sőt még hasznot is húzhat belőle.
Az amerikai elnök optimista nyilatkozatai ellenére sem látszik még a konfliktus vége, így nem tudható, ki nyer vagy bukik rajta. Pedig a múlt csütörtökön és pénteken még megpróbált zöld ágra vergődni a két ország küldöttsége, amelynek tagjai tizenegyedszer ültek tárgyalóasztalhoz. Ezúttal Washingtonban egyezkedtek, ám eredménytelenül. Röviddel később Trump arra utasította kormányzata illetékeseit, hogy lássanak hozzá a vámok 25 százalékra emeléséhez a még fennmaradt teljes kínai importra, amelynek az éves forgalmi értéke 300 milliárd dollárra becsülhető.
Tavaly júniustól már több lépcsőben emelt akadályt a Kínából érkező árucikkek elé. Bő tíz napja épp 200 milliárd dollárnyi kínai import vámját srófolta föl 10-ről 25 százalékra.
A május 10-én kilátásba helyezett, és 300 milliárd kínai importra vonatkozó legújabb pótvámokról a hét elején már közzé is tették a részletes tájékoztatót. Trump előzőleg megüzente: az új vámok sorsa a jövőbeni tárgyalások eredményétől függ, merthogy mindkét fél folytatná az egyezkedést. Trump június végén Osakában – a G20-csúcstalálkozón – egyeztetne Hszi Csin-ping kínai államfővel.
Az amerikai elnök előrebocsátotta azonban, hogy nem akarja elkapkodni a megállapodást. Szerinte ugyanis az USA gazdasága többet nyer a magasabb vámokkal, mint bármiféle egyezséggel.
Persze azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy akár már 3-4 héten belül sikerül megegyezni. Sokan ezt kétségesnek tartják, s arra figyelmeztetnek, hogy a kereskedelmi háború tetemes károkat okoz mind az amerikai cégeknek, mind a lakossági fogyasztóknak, akiknek mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, ha kínai portékát akarnak vásárolni.
Közben Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba: június 1-jétől meg akar vámolni 5140 amerikai terméket, amelyek éves importja 60 milliárd dollár értékű.
Természetesen más (piaci) eszközökhöz is nyúlhat. Washington legutóbbi döntéseit akár úgy is megtorolhatja, hogy (különadókkal vagy egyéb módon) megszorongatja a Kínában működő amerikai cégeket. Ezenkívül csökkentheti az USA-ból származó mezőgazdasági termékek importját, leértékelheti a nemzeti fizetőeszközt, a renminbit (jüant), esetleg eladhatja a birtokában levő, csaknem 1100 milliárd dollárt érő amerikai államkötvényeit. Ám ezekkel a műveletekkel legalább annyit árthatna saját magának, mint az USA-nak.
