Napirenden a Tijana-törvény

Életfogytiglan tartó börtönbüntetés gyeremekgyilkosoknak

mh

2019. május 15., 20:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az életfogytiglani büntetés újra bekerül a Büntetőtörvénykönyvbe, egyebek mellett erről folyik a vita a Köztársasági Képviselőházban. A képviselők több kérdést is felvetettek ezzel kapcsolatban, többek között arról vitáztak, hogy indokolt-e az életfogytiglani börtönbüntetés, illetve a megszakítása jó magaviselet után. A Szerbiáért Szövetség köré tömörülő demokrata ellenzék képviselői továbbra sem hajlandóak részt venni a parlamenti vitában.

A büntetőjogi törvény szerint az életfogytiglani börtönbüntetés a 30-tól 40 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetést váltja majd fel a legsúlyosabb bűncselekmények esetében. A módosítási törvényjavaslat értelmében pedig nem lehet kiróni életfogytiglani büntetést, ha az elkövető még nem töltötte be a 21. életévét.

Az életfogytiglani börtönbüntetés bevezetését a Tijana Jurić Alapítvány kezdeményezte a nemi erőszak elkövetése esetében a magatehetetlenek és a gyerekek felett. A büntetés valamikori enyhítésére, vagyis megszakítására csupán 27 év letöltése után kerülhet sor, azzal, hogy 10 évig még ellenőrzés alatt tartják az elítéltet, mielőtt végleg törölnék a büntetését. Bizonyos bűncselekmények esetében – mint a gyermeknek és az állapotos nőnek a meggyilkolása – enyhítésre nem nyílik lehetőség, magyarán, az életfogytiglani börtönbüntetéssel járó bűncselekmények nem évülhetnek el.

A képviselők felszólalásukban rámutattak, hogy a gyermekek, az állapotos nők és magatehetetlen emberek erőszakos halálát okozó személy megérdemli a legsúlyosabb büntetést, azt, hogy a hátralévő életét börtönben töltse, ugyanakkor rámutattak arra is, hogy egy életfogytiglanra ítélt személy 40 év börtönbüntetés letöltése után már szinte képtelen beilleszkedni a társadalomba, így indokolatlannak tűnik ennek a büntetésnek a megszakítása. Egyes képviselők azt ecsetelték, hogy azzal mérik egy társadalom civilizáltságának szintjét, hogy miként tartja ellenőrzése alatt az erőszakot és az erőszaktevőket. A büntetés egyike azoknak a visszatartó erőknek, amelyek elrettentik az elkövetőket  a bűncselekménytől, így a hatalmi pártok többsége nem vonta kétségbe az életfogytig tartó büntetés bevezetését.

Az életfogytig tartó büntetés bevezetését támogatják, ám a jó magaviselet ellenében a büntetés enyhítésének lehetőségétől sem kell megfosztani az elítélteket, hiszen azzal megfosztják őket a szabadulás reményétől is, így semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy a börtönben is további bűncselekményeket kövessenek el.

Nela Kuburović igazságügyi miniszter, reagálva a Tijana törvényként ismeretes életfogytiglani büntetés bevezetésére vonatkozó módosítási javaslatokra elmondta, a börtön szigorú intézmény, ahol az elítéltek nem tehetik azt, amit akarnak, így az erőszakos viselkedés sincs megengedve. Példaként az Európai Unió tagállamaiban működő életfogytiglani tapasztalatokat említette, ezekben azállamokban ugyanis nem tartanak attól, hogy az elítéltek a börtön falain belül további bűncselekményekhez folyamodnak.

Maja Gojković, a parlament elnöke szerint a Tijana-törvény meghozatala történelmi pillanatnak számít a parlament munkájában. A hatalmi koalíció támogatja, hiszen nincs annál borzalmasabb bűntett, mint egy gyermeknek vagy magatehetetlen személynek a megerőszakolása. Arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, akik már hónapok óta bojkottálják a parlamenti üléseket, hogy támogassák a Tijana-törvény bevezetését a büntetőjogi törvénybe.

Radoslav Milojičić, a Demokrata Párt képviselője a médiának elmondta, nem kíván részt venni a parlamenti vitában, hiszen az ellenzék úgy tartja, nincsenek meg a kellő munkafeltételek ahhoz, hogy ők is kinyilváníthassák a véleményüket a napirenden szereplő törvényjavaslatok kapcsán, de a szavazás napján támogatni fogja a Tijana-törvényt, a gyerekek biztonsága érdekében. Szerinte nem lenne szabad elpolitizálni ezt a törvényjavaslatot.

A parlament napirendjén 15 pont szerepel, a többi jogi törvénycsomag mellett a képviselők vitát folytatnak az Újvidék és Szabadka (Kelebia) közötti gyorsvasút kiépítéséhez szükséges, és az E763 autópálya Preljina és Požega közötti szakaszára vonatkozó hitelszerződésről, amelyet a pénzügyminisztérium a kínai Export-Import Bankkal írt alá. Emellett az Európai Beruházási Bankkal, valamint a Nemzetközi Felújítási és Fejlesztési Bankkal aláírt hitelszerződések is napirenden szerepelnek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége