2024. március 29., péntek

Kordában tartott infláció

Egyre nagyobb a külföldi beruházások értéke, a nemzetközi piacon uralkodó bizonytalanságnak viszont Szerbia is megihatja a levét

Nem változtat korábbi becslésein a Szerbiai Nemzeti Bank: az idei bruttó hazai termék (GDP) a központi pénzintézet szerint 3,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s az infláció is stabil és alacsony marad a következő két évben – tette közzé az intézmény ma. Jorgovanka Tabaković bakkormányzó az infláció alakulásáról szóló jelentést ismertetve kiemelte, hogy a nemzeti bank az előttünk álló időszakban is áttekinthető, transzparens, következetes monetáris politikát folytat, aminek a középpontjában éppen a pénzromlás alacsony szinten tartása áll.

Az árak éves szinten áprilisban 3,1 százalékkal emelkedtek, ez pedig elsősorban a zöldségfélék drágulásának és a rossz hozamnak a következménye – mutatott rá. A makrogazdasági mutatók stabil alapokon állnak – értékelte –, ezért a bankkormányzó arra számít, hogy a következő években már négyszázalékos GDP-növekedést is megvalósíthat az állam. Tabaković megállapította, hogy az idei GDP-növekedésben jelentős szereppel bírnak a magasabb értékű beruházások, 7,4 százalékos volt a növekedés az év első harmadában a múlt év azonos periódusához képest, nyolc százalékkal lett jelentősebb a magánvállalatok beruházásának az értéke, de az állam is 4,7 százalékkal többet fektetett be, mint 2018 első négy hónapjában.

Szerbiában tartózkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, s e látogatás kapcsán Tabaković kiemelte, hogy Szerbiának nem kell negatív véleménytől tartania, a pénzügyi és gazdasági reformok meghozták a várt eredményeket, az ország hitelminősítése is egyre jobb, javul az üzleti légkör és csökkenő tendenciát mutat a beruházások kapcsán felmerülő kockázat. A kormányzó szerint ezeket a megállapításokat erősítik majd meg az IMF delegációjának a tagjai is itt-tartózkodásuk befejeztével.

Növekedtek a külföldi tőkekihelyezések  is az április végéig terjedő időszakban. A bruttóban kifejezett beruházások értéke 1,2 milliárd euró, a tavalyi azonos periódus adataihoz képest 14 százalékkal növekedett. Szerbia olyan állam – mutatott rá Tabaković –, amelyben stabil és reális alapokon növekszik az életszínvonal, s ezzel együtt javul az üzleti légkör is. Ahhoz, hogy ez továbbra is így legyen, a strukturális reformok folytatására van szükség – emelte ki.

A nemzeti bank Gazdasági Kutatások Szektora ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a nemzetközi pénzpiacon nőtt a bizonytalanság a beruházások terén, s ez kifejti a hatását a fejlődő országok piacán, így Szerbiában is. Savo Jakovljević, a szektor megbízott vezérigazgatója arról számolt be, hogy az euroövezet gazdasági növekedéséről szóló adatokat alacsonyabbra korrigálták az elmúlt időszakban, ennek ellenére az év első három hónapjában ez a térség is gyorsabb ütemű növekedést hozott a vártnál. A bizonytalanságot erősíti a kőolaj árának alakulása is a nemzetközi piacon, az év eleje óta ugyanis 30 százalékos drágulást jegyeztek, így manapság 70 dollárt kell fizetni hordójáért, emellett a mezőgazdasági termékek árának emelkedésével is számolni kell – fejtette ki.