2024. március 29., péntek

A szuperstresszes görögök a demokráciával sem elégedettek

Lesújtó eredményre jutott egy globális felmérés. Eszerint az emberek része szomorú, stresszes, gondterhelt, dühös és feszült. A legstresszesebbek a görögök, akik a legelégedetlenebbek országuk demokratikus intézményrendszerével is. Ellentétben velük a latin-amerikaiak zöme a dolgok pozitív oldalát nézi.

Világszerte stresszes és szomorú az emberek jó része. Ezt az állapotot gyakran feszültség, düh és gondterheltség is tetézi – derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a Gallup intézet végzett el 140 országban csaknem 150 ezer ember megkérdezésével. 

A közvélemény-kutatók a válaszadók pozitív és negatív élményeit, mindennapi tapasztalatait firtatták, majd az eredményeket nemrég tanulmányban ismertették. Ebből az éves jelentésből egyebek mellett az derül ki, hogy a 150 ezer ember bő egyharmada (35 százaléka) stresszesnek mondta magát, ötből egy pedig dühösnek vagy szomorúnak. A felmérés arra utal, hogy a lakosság körében rekordot döntött a stressz, a szomorúság és a gondterheltség szintje.

A legkedvezőtlenebb vélemények a polgárháború sújtotta Csádban, Nigerben és Sierra Leonéban hangzottak el. Persze nem mindenütt olyan keserű az élet, mint a három afrikai országban. A 140 államban megkérdezettek többsége ugyanis azt mondta, hogy jelentős mennyiségű örömben, illetve „sok pozitív érzelemben” volt része a felmérés előtti napon.

A kellemes tapasztalatokról beszámolók többségét Latin-Amerikában regisztrálták. Az első helyen Paraguay végzett, de nem sokkal marad le mögötte Panama, Guatemala, Mexikó és Salvador lakossága sem. Ez a kontinensre jellemző kulturális tendenciával magyarázható, illetve azzal, hogy a helybeliek az élet pozitív oldalára összpontosítanak.

Az elemzés szerint az Egyesült Államok csak a 39. legpozitívabb ország. A helyezés nem rossz, ám az összképet sok részeredmény árnyékolja be. Az USA-ban például a felnőttek 55 százaléka tartja magát stresszesnek. Ennél kedvezőtlenebbül csak Görögországban nyilatkoztak (59 százaléknyian), amiből az derül ki, hogy az ottani lakosság a legstresszesebb a világon.

A görögök az állam demokratikus működését is kifogásolják. Olyannyira, hogy a bírálataik miatt az európai elégedetlenségi rangsor élén állnak. Erre már a washingtoni Pew Research Center hívta fel a figyelmet a tavaly nyáron elvégzett nemzetközi kutatásait összegző, minap megjelent összefoglalójában. A neves közvélemény-kutató intézmény azt igyekezett kipuhatolni, vajon mennyire elégedettek az emberek hazájuk demokratikus rendszerével. A felmérésbe 27 – köztük tíz európai – országban harmincezer embert vontak be.

Az eredmény eléggé meglepő, hiszen kevesen feltételezték, hogy a görögök a legelégedetlenebbek. Pedig adatok igazolják, hogy 84 százalékuk kedvezőtlenül ítélte meg a demokrácia hazai állapotát. Hasonlóan vélekednek a spanyolok is: 81 százalékuk állította azt, hogy a náluk tapasztalható demokrácia nem felel meg az elvárásaiknak. A leghevesebben morgolódó görögöket és spanyolokat az olaszok követik, akiknek „csak” 70 százaléka emelt kifogást a demokratikus intézményrendszerük ellen.  

Az USA-ban ennél sokkal jobb a helyzet, ám korántsem ideális, hiszen a polgárok 58 százaléka fogalmazott úgy, hogy a demokrácia náluk sem az elvárt módon működik.

Némiképp kedvezőbben nyilatkoztak a franciák és a britek, akik körében egyaránt 53 százalék az elégedetlenek aránya. A németek viszont sokkal elégedettebbek, alig 43 százalékuk panaszkodott demokráciadeficitre. A lengyelek közül is csak 44 százalék.

Németország és Lengyelország tehát viszonylag jól áll az elégedettségi rangsorban is. Ennek a listának az élén azonban Svédország foglal helyet a Fülöp-szigetekkel együtt. Mindkét országban a válaszadók 69 százaléka nyilatkozott kedvezően a demokrácia helyzetéről.