Méltó és színvonalas zárása volt szombat este az Énekelt Versek XXIV. Zentai Fesztiváljának az a gálaműsor, amelyen a budapesti Kaláka együttes is színpadra lépett, amely tagjai az 1995-ös kezdetek óta nagyfokú szakmai támogatást nyújtottak a rendezvénynek. Mindig is szívügyük volt, hogy fejlesszék a lírai és zenei anyanyelvet, illetve felkeltsék az emberek figyelmét és érdeklődését az értékes vajdasági magyar kortárs költészetre és dallamvilágra. Az Énekelt Versek Zentai Fesztiváljáról joggal állíthatjuk, hogy az elmúlt évek során nemzeti jelentősségűvé, Kárpát-medencei nagyrendezvénnyé nőtte ki magát, amely évről évre egyre több embert vonz.
Tekintve, hogy a Kaláka pályafutásának 50. évébe lépett, elhatározták, hogy koncertsorozatot szerveznek, melynek Kaláka 50 hét határon át címet adtak, hiszen Magyarországnak hét határa van és az együttes számtalan koncertet adott a határ mindkét oldalán élő magyar közösségeknek. Ennek a turnésorozatnak a részévé tették az Énekelt Versek Zentai Fesztiválját is, ahol a korábbi évekhez hűen vendégelőadót is hívtak, mégpedig Ferenczi György és az Első Pesti Rackákat.
Színpadra lépésük előtt azonban a program díszvendégét is köszönthette a közönség, mégpedig Celler Kiss Tamás, Sinkó-díjas költőt. Egyik versét, az és táplálni című alkotást a pénteki nap folyamán többféle változatban is hallhatta megzenésítve a közönség, hiszen ez a vers volt az idei rendezvény kötelező műve, amit minden fellépőnek meg kellett zenésítenie. Mesélt a költő arról, hogy milyen volt 12 alkalommal hallani a saját versét, hogy nem csupán az az értelmezés számít, amit ő belelát saját soraiba, hanem az, ahogyan feldolgozzák, ahogy más látja, hiszen a szabadverseinél ahány ember olvassa, annyi oldalról közelítheti meg. Zenével megtámogatva pedig egy teljesen új aspektusát ismerhetik meg, ami fantasztikus, így mindenképpen magának a költőnek is szélesített azon a látókörön, amit a saját munkájával kapcsolatban felfedezett, több szegmense nyílt ki előtte is, így a versenyzők mellett számára is sok pluszt adott e fesztivál.
A vers zenei feldolgozásának fődíját a zentai Cor Jesu Kamarakórus kapta, melynek vezetője Miklós Réka. A gálaműsor kezdetén a közönség meg is hallgathatta e vers zenés változatát, majd kezdetét vette a Kaláka-koncert.
– Most belevágtunk egy olyan turnéba, ahol csak Kányádi- versek megzenésítései vannak. Néhány napja a budapesti Vigadóban voltunk, a héten pedig Kolozsváron leszünk. Sándor bácsi számára ez a két helyszín nagyon fontos volt, ezért ez nálunk is kiemelt jelentőségű. Őt mindenki szerette, mindenki a szívébe fogadta, ahogyan mi is, így a zentai fesztivál gálaműsorának első néhány dalaként ebből a Kányádi-műsorból hoztunk, hogy rá emlékezzünk, hiszen most lenne 90 éves – mondta Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész, aki az együttes többi tagjával, Gryllus Vilmossal, Becze Gáborral és Radványi Balázzsal léptek a színpadra, majd vendégeik, Ferenczi György és az Első Pesti Rackák is követték őket, először külön műsorszámmal, majd közös zenéléssel.
Tekintve, hogy több alkalommal is dolgozott már együtt a két együttes, számos közös munkájuk, stúdiófelvételük született, így elmondhatjuk, hogy erős barátság köti össze a tagokat. Több irodalmi alakunktól is szemezgettek a műsorhoz, Kányádi Sándor mellett hallhattunk Kiss Annát, Weöres Sándort és Szabó Lőrincet is, akinek a Szeretlek című versével zárták hangzatos koncertjüket, melynek hangszerelése is nagyon változatos volt, hiszen a pánsíptól kezdve az elektromos gitárig számos hangszert fel lehetett fedezni a színpadon.
Az estét megtisztelte jelenlétével mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, JeraszAnikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke, Kormányos László tartományi parlamenti képviselő, Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, a Magyar Nemzeti Tanács, a községi tanács, a községi képviselő-testület és a községbeli intézmények és szervezetek tagjai is.
A program szervezői a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és Zenta község önkormányzata, fő támogatói pedig a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága.
