2024. március 28., csütörtök

Megtisztítják a bácskossuthfalvi zsidó temetőt

Az idén második alkalommal, ezúttal Nyúl Zoltán baptista lelkipásztor, történelemtanár kezdeményezésére munkálkodtak önkéntesek a bácskossuthfalvi zsidó temetőben. A megmozdulás alkalmával volt, aki munkaeszközt ragadott, mások fényképeztek, dokumentáltak, és volt, aki uzsonnát készített az önkéntesek számára.

– Civil kezdeményezésre lelkes kis csapat gyűlt össze, hogy néhány óra leforgása alatt, ami erejéből telt megtegye ebben az elhanyagolt temetőben. A falubeliek mellett Simin Nebojša, a Schreier család fogadott gyermeke Újvidékről érkezett a munkaakcióra. Pozitív visszajelzést kaptunk a helyi közösségtől, a Standard Kommunális Közvállalattól, hogy rendbe hozzák a sírkert bejáratát, illetve hogy a jövőben a település másik négy temetkezési helye mellett a zsidó temetőnek is a gondját viselik – nyilatkozta Nyúl Zoltán, akitől megtudtuk azt is, hogy a legnépszerűbb közösségi portálra feltöltött képek nyomán a világ négy sarkából kaptak pozitív, lelkes kommentárokat a munkaakcióval kapcsolatban. Bácskossuthfalvára a 19. század elején érkeztek a zsidó családok, elsősorban Morva földről. Ebből az időből találtuk például az Ungár Sámuel nyughelyét jelölő sírkövet. Az előzetes számításaink szerint körülbelül 200 sír alkothatja az egyébként fallal bekerített temetőt. A falu egykori tehetősebb zsidó családjai egyebek mellett az Ungárok, a Schreierek, a Dembitzek, a Ledererek voltak. Dembitz Vilmos például az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonájaként is kivívta kortársai tiszteletét, akinek a sírjára március derekán helyez koszorút a Monográfia Helytörténeti Egyesület és a Papp Pál Cserkészcsapat. Emellett még egy 1906-ban elhunyt magyar honvédtiszt, Kemény Béla is a temetőben alussza örök álmát.

– A zsidó családok aktívan részt vettek Bácskossuthfalva vérkeringésében, és jótékony megmozdulásaikkal segítették a közösséget is. Alapítványt tartottak fenn, amelyből egy bácskai származású rabbi tanoncot ösztöndíjaztak, egy rabbi özvegyet, több tíz helyi szegény gyermek étkeztetését vállalták magukra, és ami különösen érdekes, hogy Bácskossuthfalva valamennyi felekezethez tartozó lelkészének karácsonykor egy öltözék ruhaanyagot ajándékoztak. A 40-es évekre 60-70 zsidó család élt Bácskossuthfalván, a legtöbben Auschwitzban lelték halálukat. Erről a vészterhes időről több falubeli helytörténész is publikált már – nyilatkozta Nyúl Zoltán, és elmondta azt is, hogy miután a baptista gyülekezet megvásárolta és felújította a helytörténetileg is jelentős Ungár házat, több tárgyi, írásos emléket sikerült megmenteniük az utókornak.

– Az egyik családi legendárium alapján fennmaradt, hogy a Bácskossuthfalvára érkező első zsidó családok a Tisza mellett kibéreltek egy árterületet, amin gazdálkodni szerettek volna, de abban az évben nagy áradás volt és megtelt hallal. A halat eladták, és a befolyt pénzből vásároltak földeket Bácskossuthfalva határában. A falubeli zsidó családok elsősorban mezőgazdasági terményekkel kereskedtek – tudtuk meg Nyúl Zoltántól, aki a temetővel kapcsolatban elárulta, hogy nem titkolt szándékuk teljes egészében megtisztítani a gaztól, digitalizálni a síremlékeket, illetve a rájuk vésett feliratokat.

A bácskossuthfalvi zsidó temetőben található néhány a szabadkai, és feltehetően a felszámolt egykori pacséri zsidó temetőből is átszállított síremlék. Nagy lépés lenne, ha sikerülne teljesen kitakarítani a sírkertet, hogy a Szabadkán, Zentán vagy a Topolyán fennmaradt zsidó temető mellett a bácskossuthfalvi is méltó módon tisztelegjen az itt nyugvók emléke előtt.

Nyúl Zoltán elmondta azt is, hogy a jövőbeni tervei között szerepel egy emléktábla elhelyezése a falu egykori zsinagógája helyére.