Egy napon szívesen találkozna Irán vezetőivel az amerikai elnök, ám addig is büntetésekkel szorongatja országukat, hogy elfogadják Washington tervét a vitatott teheráni atomprogramról. Donald Trump a cél érdekében ezúttal a közép-keleti ország fémiparára vetett ki szankciókat, más országokat is felszólítva rendelete betartására.
Új egyezményt kötne Iránnal az Egyesült Államok, amely egy éve kilépett abból a többhatalmi, és az ENSZ-ben jóváhagyott megállapodásból (JCPOA), amely a közép-keleti állam atomprogramját korlátozza. Washington azóta katonai, gazdasági és kereskedelmi nyomásgyakorlással, büntetőintézkedésekkel próbálja megtörni Teheránt. Másokat is megfenyegetett, hogy megjárják, ha együttműködnek Iránnal, amely a külföldi ellenőrök szerint eddig betartotta az atomalkuban vállalt kötelezettségeit. Igaz, az egyre erőteljesebb amerikai fenyegetőzések és sorozatos szigorítások hatására Haszan Róháni iráni elnök a héten kilátásba helyezte a 2015-ben aláírt JCPOA részleges felmondását.
Irán bankjainak nemzetközi kapcsolataira és a bevételei szempontjából alapvető fontosságú olajiparára már tavaly lesújtott. Nemrég pedig büntetéssel fenyegette meg mindazokat az – eddig kivételezett – államokat, amelyek május elseje után is vásárolni merészelnek iráni kőolajat.
A héten újabb szankciókat jelentett be az amerikai kormányzat. Az intézkedéseket Donald Trump elnöki rendeletben fogalmazta meg, amelyeket szerdán hoztak nyilvánosságra.
Ezúttal a fémipart bünteti. Az acélból, alumíniumból, rézből és vasból készült iráni termékek külföldi értékesítését szeretné megakadályozni. Ezek eladásából származik ugyanis Irán exportbevételeinek tíz százaléka. Trump azt üzente az országoknak, hogy az „iráni acél- és más fémipari termékek behajózásának engedélyezése a kikötőkben a továbbiakban nem tűrhető”.
Rendelete értelmében a szankciókat addig nem vonják vissza, amíg Teherán gyökeresen meg nem változtatja álláspontját. Hogy erre rásegítsen, Washington „pótlólagos büntetőintézkedéseket” is kilátásba helyezett. Trump ugyanakkor kifejezte reményét, hogy egy napon találkozik Irán vezetőivel, akikkel már az új atommegállapodás részleteit tárgyalhatja meg.
Az Egyesült Államok azzal érvel, hogy Teherán nem tartja be a JCPOA-t, sőt ki akarja bővíteni nukleáris programját, s általa atombombára akar szert tenni. A Fehér Ház ezt szeretné megakadályozni. Szerinte Teheránt szigorú intézkedésekkel kell rákényszeríteni egy új egyezségre, amelyben vállalná, hogy nem gyárt atombombát és a hordozására alkalmas rakétákat sem.
Irán tagadja, hogy megsértené a JCPOA-t, sőt állítja: a nemzetközileg rendszeresen ellenőrzött, és megfelelőnek talált nukleáris programja csakis békés célokat szolgál.
Bár Washington hivatalosan a tömegpusztító fegyver elkészítéséhez nélkülözhetetlen urándúsítást és Irán egyetlen atomerőművének bővítését akarja megakadályozni, végső célja valójában az, hogy csökkentse a közép-keleti állam regionális hatalmi szerepét, befolyását.
Az újabb büntetések miatt folyamatosan nő a feszültség és a katonai összecsapás veszélye az USA és Irán között. A Trump-kormányzat nemrég külföldi terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárda iráni elitalakulatot, a napokban pedig a Perzsa (Arab)-öbölbe vezényelt egy repülőgép-hordozót és több nehézbombázót. Az erőfitogtatás és a készülődés ellenére Washington mindenkit azzal nyugtatgat, hogy nem akar háborúzni Iránnal, ám katonái azonnal visszalőnek, ha a térségben bárki megtámadná őket vagy szövetségeseiket.
