Pacséron a vasárnapi ünnepi istentisztelet keretében köszöntötték az édesanyákat, és megemlékeztek a kisújszállási ősök idetelepüléséről.
A helybelieken kívül a kisújszállási önkormányzat és református testvérgyülekezet küldöttsége is jelen volt az ünnepségen, melynek a végén közösen megkoszorúzták a templomkertben álló kopjafát.
A pacséri Csemete Játszóház kicsinyei énekelnek (Herceg Elizabetta felvétele)
Az idetelepülés 233. évfordulója alkalmából szervezett templomi ünnepségen a Csemete református játszóházba járó gyerekek és a helybeli általános iskola hittanos diákjai alkalmi énekekkel köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat anyák napja alkalmából, majd a kisújszállási Liszka Noémi lelkipásztor hirdetett igét. Prédikációjában az Ószövetségből Mózes II. könyvéből idézett, és hangsúlyozta, hogy Mózes mögött is, mint számos más bibliai személy mögött, ott volt egy drága személy, az édesanya, aki imádságban hordozta őt, és aki bízott Istenben.
Az istentisztelet végén Kisújszállás és Pacsér világi vezetői is felszólaltak.
Kétszázharminchárom évvel ezelőtt Kisújszállásról a város lakóinak csaknem ötöde kelt útra a jobb élet reményében, és ebben az észak-bácskai faluban leltek új otthonra. Erről már hosszú évek óta május első vasárnapján közösen emlékezik meg a két közösség.
A kisújszállási önkormányzat küldöttségének nevében ezúttal Kovács Tibor alpolgármester köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. A pacséri kirajzásról szólva kiemelte, hogy a XVIII. század utolsó negyedére túlnépesedett Kisújszállás, és több száz család döntött úgy, hogy elhagyja ősei földjét. Tóth István vezetésével indultak a termékeny Bácskába, az ígéret földjére.
– Annyi történelmi veszteség, annyi egyéni és közösségi fájdalom után kívánom, hogy a történelem viharaitól szaggatott Kárpát-medencében a XXI. század egy szebb jelent, és ígéretesebb jövőt kínáljon számunkra, a határokon belül, és az azokon kívül élő magyarok, kisújszállásiak számára egyaránt. Remélem, hogy ma és holnap nemcsak a veszteségeink sorolása, hanem egy közös, aktív, jobbító szándékú cselekvés vezérelhet bennünket, egy nagy közös munkálkodás, amellyel élhetőbbé tesszük közös otthonainkat, és bizakodva nézhetünk előre, a tisztuló jövőbe! – hangzott el Kovács Tibor köszöntőjében.
Az ünneplő gyülekezet megkoszorúzta a templomkertben felállított kopjafát (Herceg Elizabetta felvétele)
Szabolcski Szabolcs, a pacséri helyi közösség tanácsának elnöke felszólalásában kiemelte, hogy kölcsönös tisztelet és megbecsülés övezi a két testvértelepülés kapcsolatát.
– Sokat jelent számunkra, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül, és számíthatunk a kisújszállási testvéreinkre – mondta, majd arra szólította fel a pacsériakat, hogy használják ki a történelmi pillanatot, és vegyenek részt az előttünk álló EU-s választásokon.
Az istentisztelet végén Csányi Erzsébet helybeli lelkésznő felhívta a figyelmet a hagyományos pacséri nyári gyermek- és ifjúsági táborra, melyre már lehet jelentkezni, valamint a szeptemberben tartandó Kárpát-medencei testvérgyülekezeti találkozóra, melynek az idén Pacsér lesz a házigazdája, és az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, valamint magyarországi testvérgyülekezetek képviselőit is várják a rendezvényre.
A bensőséges ünnepség a templomkertben ért véget: az ünnepi istentisztelet zárásaként harangzúgás mellett a közös ősök emlékére megkoszorúzták a kopjafát.
