A jogállamiság és a stabilitás fontosságát hangsúlyozta győzelmi beszédében Észak-Macedónia elsőként megválasztott elnöke, akit eddig inkább professzorként ismertek hazájában. Az 56 éves, pártonkívüli Sztevo Pendarovszki a kormányzó szociáldemokraták (SDSM) jelöltjeként kerülhet az ország élére a vasárnapi választás eredményeként.
„Egy sötét korszakot hagytunk magunk mögött” – jelentette ki Sztevo Pendarovszki (a felvételen ünnepel), miután hivatalosan is megerősítették, hogy megnyerte a vasárnapi macedón elnökválasztást.
Forrás: AP/Beta
Az ország nevének februári megváltoztatása utáni első megválasztott államfő május 12-én veszi át hivatalát a radikális jobboldali Gjorge Ivanovtól, aki korábban mindent megtett a görögökkel kialkudott névcsere érvényesítésének megakadályozásáért. Emiatt összekülönbözött a kormánnyal és Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnökkel is.
A névvita lezárása (Athénnal) elengedhetetlen (görög) feltétele volt annak, hogy Macedónia idővel a NATO és az EU tagjává váljon.
Az uniós csatlakozásra ugyan még jó sokat kell várnia az országnak, ám a katonai szövetség már tavaly nyáron meghívta soraiba, 2019 elején pedig aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi Észak-Macedónia belépését a NATO-ba.
Az 56 éves Pendarovszki eddig jogot tanított egy szkopjei egyetemen; korábban külpolitikai tanácsadóként segítette az ország elnökét. Egy ideje – professzori munkája mellett – „másodállásban” hazája főtárgyalója a NATO-tagság ügyében. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára és Johannes Hahn uniós bővítési biztos a sikeres együttműködés reményében az elsők között gratulált elnökké választásához.
Új tisztségéhez a voksok 51,66 százalékával jutott. Az államfői székért folytatott versenyben az ellenzéki, radikális jobboldali, nacionalista Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) által támogatott, szintén pártonkívüli Gordana Sziljanovszka-Davkovát előzte meg. A szkopjei állami egyetemen jogot oktató professzor asszonyra a választók 44,73 százaléka szavazott.
Mindkettőjük számára az április 21-ei első fordulóban nyílt meg annak a lehetősége, hogy másodszor is rajthoz álljanak, s a döntő május 5-ei fordulóban részt vegyenek. Az első körben még alig egy százaléknyi szavazatkülönbség választotta őket el egymástól. Pendarovszki akkor is elsőként végzett, ám a teljes sikerhez nem tudott begyűjteni kellő mennyiségű voksot; ezért kellett második fordulót rendezni.
A professzor a kormányzó SDSM és az Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) jelöltjeként kerülhet az ország élére a meglehetősen alacsony (mindössze 46,7 százalékos) részvétel mellett megtartott választás után. Győzelmi beszédében síkra szállt a jogállamiság és a stabilitás biztosítása mellett. Bár ezúttal az EU és a NATO kérdésével nem foglalkozott, hazájában az euroatlanti integráció pártolójaként ismerik. Észak-Macedónia uniós és NATO-tagságának biztosítása ügyében teljes az egyetértés közte és a kormányfő között.
Pendarovszki támogatói arra számítanak, hogy más kérdésekben is együtt tud majd működni a kormánykoalícióval. Ráadásul sokkal eredményesebben, mint a – második ötéves mandátuma lejártával – leköszönő államfő, aki többször is megkeserítette, sőt akadályozta a Zaev-kabinet munkáját. Például úgy, hogy megtagadta jó néhány új törvény aláírását, amelyeket a parlament előzőleg már kétszer is elfogadott.
