Kanizsamonostoron Tamási Tibor a fiatalabb gazdálkodók közé tartozik, tucatnyi fejőstehénnel vergődik. A falu körül kiterjedt legelőre az ő tehenei is kijárnak a gulyával. Kis gazdaságnak számít az övé, a tej olcsó, a jövedelem szerény, és már felhagyott volna a tejtermeléssel, de a Prosperitati Alapítványtámogatásával sikerült traktort vásárolnia és időközben növekedett az állami támogatás is.
Tamási Tibor (Fotó: Gergely József)
– A takarmányt magam próbálom megtermelni a fejőstehenek számára, saját és az államtól bérelt földekkel együtt összesen 18 holdon próbálom megtermelni a 12 tehén és a hat borjú számára a szükséges takarmány. Főleg kukoricát és lucernát termelek. A szárazság egyre inkább próbára tesz bennünket, megnehezíti az amúgy sem könnyű gazdálkodási feltételeket. Idén a legelő is gyérebb, csapadék nélkül a fű sem nő. Április elejétől kijárnak a tehenek a legelőre, ilyenkor már nem szoktam őket etetni, de olyan gyér, sovány a fű, hogy muszáj pótolni takarmánnyal.
– Egyedül csinálom, van egy lányom, az anyjával Zentán élnek, én meg itt kint vergődök a jószággal, amíg rá nem unok. Mindig is ellene voltam az elköltözésnek, külföldre menésnek, de néha már elfog a kétség, hogy azok csinálták-e jól, akik elmentek, vagy mi kevesen, akik itt próbálunk talpon maradni. Munkást nem lehet találni, aki dolgozna.
Az utcáról viszi el a tejet a mokrini tejüzem (Fotó: Gergely József)
Már csak hetvenen vagyunk Kanizsamonostoron. Tejtermelők mindössze négyen maradtunk, akiknek több tehene van, meg még ketten, hárman, akik 3–4 fejőstehenet tartanak. Két éve még a falu csordájában 130 marha volt, most ez a szám az ötvenet sem éri el.
A gazdák egy része kiöregedett, a fiatalok nem vállalkoznak, kevesen maradnak a bánáti kis falvakban, a város vonzóbb a számukra, vagy külföldön próbálkoznak. Én 15 éve kezdtem, szinte a semmiből, akkor még úgy nézett ki, hogy érdemes a jószággal vergődni, de a hazai gyéren támogatott mezőgazdaságnak nem kedvezett az Európai Unió felé megnyitott piac, a védővámokat eltörölték, behozzák az olcsó tejet, húst – a hazai termelők kárára.
Gondolkoztam, hogyan lehet fejleszteni tovább a gazdaságot, de ahogy a tej ára alakul, meg kell gondolni minden lépést. Sokban segítette a döntést, hogy folytassam az állattartás a Prosperitati támogatása, amiből sikerült egy használt, de jól működő traktort vásárolni. Van még egy kisebb, régebbi traktorom.
A borjúkból fejőstehén lesz (Fotó: Gergely József)
A mokrini tejgyár viszi el tőlünk a tejet, a napokban bejelentették, hogy 23 dinárról leveszik 21 dinárra a tej literenkénti árát. A hétdináros tejprémium, ha késve is, de meg szokott érkezni előbb vagy utóbb. Oda jutottunk, hogy örülhetünk már annak is, hogy hajlandó valaki megvenni a tejet. A nagy tejgyáraknak nagyobb mennyiség és hűthető tároló kellene. Nekünk már csak a mokrini tejgyár marad, más nem vinné el az utcára kannákban kirakott tejet. A bevétel csökken, miközben az üzemanyag ára már megint felment. Nem is olyan régen még 2–3 liter tej árán egy liter gázolajat lehetett vásárolni, ma ez az arány majdnem hét az egyhez. A haszon talán majd az lesz, ha megkapjuk a fejőstehenek után beígért, 20 000 dinárra növelt állami támogatást.
Minden évben más feltételeket szab az állam a gazdaságok bejegyzésére, a sok adminisztrációt nem győznénk, még szerencse, hogy jól működik a falugazdász szolgálat, a Csóka községben tevékenykedő Erdélyi Imre agrármérnökkel jól együtt tudunk működni, elintézi helyettünk a kincstárban a dokumentumok átadását, segít a kérelmek, igazolások és a többi dokumentum összeállításában, amivel sok időt és energiát spórolunk meg – mondta a tejtermelés mellett egyelőre még kitartó Tamási gazda.
Mészáros Tivadar húsbirkákat tart (Fotó: Gergely József)
Éppen a juhok oltására készültek Mészáros Tivadar gazdánál, a legnagyobb birkatenyésztőnél Kanizsamonostorán. Tejtermeléssel ő már nem vergődik, Suffolk angol fajtájú húsjuh-tenyésztésben látott lehetőséget.
– Gyenge a gyöp az idén, máskor állt a víz a laposokban, most meg nagy repedések vannak, annyira ki van száradva minden. Hiányzik a téli csapadék is az altalajból, takarmányozni kell, nem elég a fű az állatoknak. El is adtunk valamennyi birkát, most 150 angol húsbirkát tartunk.
Törzskönyveztük az állományt, e nélkül nem számíthatunk állami támogatásra, ami most hétezer dinár birkánként és kétezer a bárányok után. Az adminisztrációt is én csinálom, a falugazdász segít a gazdaság bejegyzésében, a földalapú támogatási kérelmek kitöltésében. A törzskönyves állomány szakmai felügyeletét a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálatból Vartus Szabolcs állattenyésztési szakember látja el.
Sajnos tavaly elmulasztottuk idejében féregteleníteni a birkákat, ezért későn kezdtek, valamikor január közepén elleni a birkák. Az utóbbi időben mindenféle nyavalya megjelent, még olyanok is, ami már húsz éve nem volt. Több mint két évtizede nem találkoztunk rühös birkával, de sajnos újból megjelent ez a paraziták okozta juhbetegség. Az egyik helybeli tenyésztő ellenőrizetlen forrásból vásárolt állatokkal behurcolta vidékünkre is a rühatkákat, aminek a kikezelése időt és újabb kiadást igényel.
A birkáknál újra megjelent a rühösség, figyelmeztet a gazda (Fotó: Gergely József)
A Suffolk fajta kevésbé igényes a legelőre (Fotó: Gergely József)
Amióta megnőtt a támogatás a törzskönyvezett juhokra, boldog, boldogtalan birkát akar tartani, állatorvosi ellenőrzés nélkül jószágot nem szabadna vásárolni továbbtenyésztésre.
A legelőn a kökénybokrokon fennakad a rühös birkából kihulló szőr és vele együtt a kórokozó, ami átmegy az egészséges állatokra is. Rengeteg a májmétely is, valamikor a vízi csiga volt a fő terjesztője a mételynek. Szárazság van, kevés a vízi, manapság inkább már a szárazföldi csigák és a hangyák a métely fő terjesztői. A birka lelegeli a füvet, vele együtt a hangyát is megeszi és bekerül a szervezetébe a métely petéje. Azután ott van a galandféreg, a tüdőgiliszta, meg a sok kullancs, amelyből a legelőn több faj is előfordul, a kis feketéktől, a nagyobb méretű barnákon át a világosszürkékig van belőlük szép számmal.
Mindez a sok nyavalya késleltette a birkák üzekedését, később jöttek világra a bárányok és húsvétra, amikor a leginkább keresik a bárányokat, még nem tudtak megnőni az ilyenkor szokott méretűre. A bárány ára is lement tavalyhoz képest, még a háromszáz dinárt sem adják meg kilójáért, holott akkor lenne kifizetődő igazán, ha három euróért felvásárolnák a nagykereskedők. Amit mi eladunk, annak az ára lefelé megy, amit vásárolunk, az üzemanyag, az alkatrészek, a gyógyszerek meg folyamatosan drágulnak. Korábban kecskéket is tartottunk, nyolcvan darabot, de fel kellett vele hagyni. A tejfeldolgozótól 2000-ben még 38 dinárt kaptam a tehéntej literjéért, a kecsketejért pedig 36 dinárt. A tehenekből is csak néhányat hagytunk meg, inkább a család szükségleteire.
Ha folytatódik az aszályos, csapadékszegény időjárás, akkor nagy gond lesz a takarmányellátással. A gabona máris megsínylette a nyáriasan meleg, száraz tavaszt, kiszántanám, de mit vessek helyette? A szárazság, a szeles idő, teljesen kiszárítja a talajt. Az időjárás ellenünk dolgozik, tavaly aratáskor esett, amikor nem kellett volna, kimosta az eső a búza lelkét is, a hektolitersúly úgy lement, mint még soha. A tetejébe még jégverést is kaptunk, ami teljesen learatott – sorolta a gondokat Mészáros gazda, de mint mondta, amíg a szikes legelőre ki lehet hajtani a birkákat, nem hagy fel a tenyésztéssel.
