Többszöri felszólítás ellenére sem állt át a hadsereg a venezuelai önjelölt államfő oldalára. Juan Guaidó abban bízott, hogy május 1-jére sikerül a katonákkal együtt szétzúzni Nicolás Maduro elnök rezsimjét. Nem így történt, pedig kedd óta ismét tüntetésektől hangos az ország. Néhol összecsapásokra is sor került a rendszert védők és a tiltakozók között. Washington a fegyveres beavatkozást is lehetségesnek tartja, Moszkva óva inti. Tüntetésektől hangos ismét Venezuela, ahol az ellenzék meg akarja buktatni a Nicolás Maduro elnök vezette baloldali rezsimet. Kedd óta több településen utcai tiltakozásokon követelik az államfő lemondását és távozását.
Caracasban véres összecsapásra is sor került a rendvédelmi erők és a tüntetők között, akikhez 27 katona is csatlakozott miután Juan Guaidó, az ellenzék önjelölt államfője (kedden) felszólította a hadsereget, álljon a demonstrálók oldalára és segítsen eltávolítani hatalmából Madurót. Üzenetét azóta megismételte, ám kísérlete a fegyveres erők lekenyerezésére csődöt mondott. A kudarc után Guaidó szövetségese, Leopoldo López a spanyol nagykövetségre menekült, az ellenzékhez átpártolt katonák pedig a brazil külképviseletre.
A magát januárban önhatalmúlag államfőnek kikiáltó Guaidó a történtek ellenére azzal biztatja támogatóit, hogy folytatódik a Maduro elmozdítását szolgáló akció végső szakasza, a Szabadság hadművelet. A májusiünnepek idején munkabeszüntetéseket is bejelentett, abban a reményben, hogy azok általános sztrájkká duzzadnak. Előzőleg a fővároshoz közeli La Carlota légi támaszpontnál szervezett tömegmegmozdulást. A helyszínen megjelent hívei megpróbáltak behatolni a katonai területre, ám visszaszorították őket. A Guaidóékhoz csatlakozó 27 katona összecsapott a Maduróhoz hű fegyveresekkel, akik megfutamították őket. A caracasi légi bázisnál, majd az azt követő napokban más helyszíneken (a fővárosban és vidéken) kirobbant összetűzésekben néhányan meghaltak, kétszáznál is többen megsebesültek, legalább kilencven tüntetőt letartóztattak. Maduro puccskísérletnek, (terrorista) bűncselekménynek és árulásnak nevezte az ellenzéki vezető felhívását (a hadsereg átállására) és jogi eljárásokat, büntetéseket helyezett kilátásba. A tábornoki kar továbbra is kitart mellette. Maduro szerint sikerült leverni az államcsínykísérletet, a katonák továbbra is őt támogatják. Ellenfeleit azzal vádolja, hogy polgárháborúba akarják taszítani az országot. Az akció mögött az Egyesült Államokat sejti. Lehet, hogy nem ok nélkül, hiszen az amerikai külügyminiszter már idejekorán jelezte: hazája támogatja Guaidó felhívását a Maduro-rezsim elleni katonai felkelésre. Mike Pompeo azt is mondta, akár az USA hadseregének venezuelai beavatkozását is lehetségesnek tartja az egyre nagyobb zűrzavar megszüntetése végett. Közölte: „Ha erre lesz szükség, az Egyesült Államok megteszi”, bár helyette inkább a békés hatalomátadást részesíti előnyben. Utána telefonon beszélt orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval, akivel jól összevesztek, miután egymás országát kölcsönösen azzal vádolták, hogy beavatkozik Venezuela belügyeibe. Lavrov szerdán figyelmeztette Pompeót, hogy az USA további „agresszív lépéseinek” Venezuelában rettenetes és drámai következményei lesznek. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor a Madurót támogató Oroszország és Kuba venezuelai beavatkozásának befejezését követelte, ami szerinte nemcsak a dél-amerikai országot destabilizálja, hanem felforgatja a Fehér Ház és a Kreml kapcsolatait is. Kubát Donald Trump is teljes embargóval és a „legmagasabb szintű büntetőintézkedésekkel” fenyegette meg, mert szerinte a szigetország katonailag támogatja Maduróékat, amit Havanna azonnal cáfolt. (A venezuelai rendszer felszámolásától az USA azt reméli, hogy az bátorítást adhat a térség diktatúrái ellen küzdőknek. Maduro kedden állítólag már el akart menekülni az országból, és csak Moszkva unszolására maradt a helyén.) Moszkva a zavargások befejezésére és az erőszak mellőzésére szólította föl a venezuelai ellenzéket. Az orosz nagykövetség is megszólalt. Elismerte, hogy Venezuelában vannak orosz katonák, ám nem avatkoztak be az eseményekbe, mert műszaki szakemberekként, államközi megállapodással kiképzési és karbantartási feladatokat látnak el. António Guterres ENSZ-főtitkár és az EU is az erőszak leállítását kérte, egyszersmind önmérsékletre intette a mély válságban vergődő Venezuelában egymással szembenállókat.
