2024. április 25., csütörtök

Szerbiáról és Koszovóról kényszermegoldás nélkül

Aleksandar Vučić megismételte, hogy akkor folytatódik a párbeszéd Pristinával, ha hatályon kívül helyezik a védővámot

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő meghívására Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, az Észak-macedón Köztársaság, Koszovó, továbbá Szlovénia és Horvátország államvezetőinek részvételével hétfőn késő délután Berlinben megkezdődött a nyugat-balkáni csúcstalálkozó. Az Európai Uniót Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő képviselte a rendezvényen.

A csúcstalálkozó, amely lapzártánkkor még tartott, munkavacsorával folytatódott. Szerbiát Aleksandar Vučić államfő és Ana Brnabić kormányfő képviselte a csúcstalálkozón, amelyen a résztvevők a tervek szerint határozat formájában foglaltak állást a jövőbeni célok tekintetében. A csúcstalálkozó megkülönböztetett célja, hogy a felek megvitassák Szerbia és Koszovó kérdését, nyitottan és őszintén, nem megkerülve egyetlen kapcsolódó témát sem – nyilatkozta a csúcstalálkozó kezdete előtt Macron, mondván, hogy az EU, valamint Franciaország és Németország nem kíván semmilyen megoldási javaslatot kényszeríteni a felekre. A másik cél az, hogy feltérképezzék a térség stabilitását biztosító majdani intézkedéseket – közölte Macron, bejelentvén, hogy Franciaország a jövőben kifejezettebbé tenné jelenlétét a Balkánon.

Merkel szavai szerint Németországnak és Franciaországnak közös érdeke a nyugat-balkáni térség stabilitása. Az Északmacedón Köztársaság példája látványosan szemléltette, hogy a térség országai képesek bátor lépéseket tenni, és észszerűen kezelni a nyitott kérdéseket – fejtette ki a német kancellár, reményét fejezve ki, hogy a csúcstalálkozón sikerül megoldást találni arra, hogy miként folytatódjon Szerbia és Koszovó között megrekedt párbeszéd.

MAGÁRA HAGYTÁK SZERBIÁT

A találkozót megelőzően nyilatkozó Aleksandar Vučić megerősítette, hogy nem derűlátó, és nem fűz nagy reményeket az összejövetelhez, majd megerősítette, hogy Szerbia akkor tér vissza a tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, ha Pristina hatályon kívül helyezi a védővámot. Ebben a nyilatkozatában Vučić a balkáni országhatárok újrarajzolása ellen foglalt állást, majd kiemelte, hogy a megoldásnak kompromisszum eredményének kell lennie. Vučić, aki Brnabićtyal egyetemben Federica Mogherinivel tárgyalt, eredményesnek tartotta ezt a beszélgetést. Elmondása szerint elsősorban Szerbia európai integrációjáról, a brüsszeli párbeszédről, a Szerbia és az EU közötti bilaterális kapcsolatokról – beleértve ebbe az acélkvótát –, továbbá gazdasági kérdésekről beszélgettek az EU diplomáciai vezetőjével. Még korábban Ivica Dačić külügyminiszter is hasonló szellemiségben nyilatkozott a szerbiai sajtónak. A szerb diplomácia vezetője nem tartotta valószínűnek, hogy a találkozó történelmi jelentőségű lesz a Belgrád–Pristina-párbeszéd vonatkozásában, ugyanakkor annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a párbeszéd kimozdul a holtpontról, de csakis abban az esetben, ha Pristina visszavonja a védővámot. Dačić arra számított, hogy Szerbiára nyomást gyakorolnak majd az EU képviselői.

HANGZATOS TERVEK, SOKADSZORRA

A Koha Ditore pristinai napilap értesülései szerint a berlini csúcstalálkozón elfogadandó határozatban – Berlin és Párizs készítette elő – nem esik szó sem a Szerbia és Koszovó közötti területcseréről, sem a szerbiai és a boszniahercegovinai behozatali termékekre elrendelt védővám hatályon kívül helyezéséről, vagy annak felfüggesztéséről. A lap szerint a dokumentum javaslatában elismerően szólnak a Görögország és az Észak-macedón Köztársaság közötti megállapodásról, amelylyel sikerült pontot tenni az ország elnevezésével kapcsolatos vitára. Ezt a megállapodást emelik ki az államközi nézeteltérések kezelésének követendő példájaként. – Kiemeltük annak a megállapodásnak a fontosságát, amellyel Szerbia és Koszovó oldaná meg a köztük lévő nyitott kérdéseket. Egyetértettünk abban, hogy a megállapodásnak átfogónak és politikailag fenntarthatónak kell lennie, hiszen csakis mint ilyen járulhat hozzá a térség stabilitásának a megőrzéséhez. Szerbia és Koszovó egyetértett azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a korábbiaknál jobban összpontosítanak az eddigi megállapodások végrehajtására. A felek azzal kapcsolatban is egyetértettek, hogy megkezdik a regionális gazdasági térség kialakítását, valamint folytatják az együttműködést a Berlini Folyamat keretében – áll a Koha Ditore értesülései szerint a határozatjavaslatban, amelyben a térség egyelőre nem európai uniós tagállamok a csatlakozás folytatása, valamint a vele összefüggésben feltételként megszabott reformok végrehajtása mellett kötelezték el magukat.

SENKI NEM AKAR HÁBORÚT

A külföldi sajtó is egyetért abban, hogy Merkel és Macron elsősorban azért hívták meg a térség államvezetőit Berlinbe, hogy életet leheljenek Belgrád és Pristina brüsszeli párbeszédébe. A fegyveres összecsapások befejezése óta Belgrád és Pristina kapcsolatai sosem voltak annyira rosszak, mint most – értékelte az AFP, majd a francia elnöki hivatal azon közleményére emlékeztetett, amelyben a csúcstalálkozó kapcsán kifejtették: „Szeretnénk megosztani a felekkel Németország és Franciaország történelmi tapasztalatát a megbékélés tekintetében.” A francia elnöki hivatal ehhez azt is hozzátette, hogy a csúcstalálkozó kiváló lehetőség lesz arra, hogy Franciaország megkezdje aktívabb tevékenységét a nyugat-balkáni térségben. A találkozó elsődleges célja csírájában elfojtani az etnikailag tiszta területek kialakításának elképzelését a nyugat-balkáni térségben – értékelte Christian Schwarz-Schilling, a nemzetközi közösség valamikori főképviselője Bosznia-Hercegovinában. Mint hozzátette, etnikailag tiszta területet csakis háborúval lehet létrehozni, erre viszont senkinek sincs többé szüksége a térségben. Senki sem szeretné, ha ismét több ezer embernek kellene a térségben elmenekülnie otthonából – nyomatékosította SchwarzSchilling, mondván, hogy a nyugat-balkáni térség országainak elsődleges célja a jogállamiság és a joguralom erősítése. A „nagyok” úgy döntöttek, hogy elkezdenek a nyugat-balkáni térséggel foglalkozni, azaz Merkel és Macron arra jutottak, hogy megoldják a térség országai sikertelen európai integrációjának a kérdését – értékelte Florian Bieber, a grazi egyetem tanára, délkelet-európai szakértő a bécsi Kurir napilapnak nyilatkozva. A lap újságírója mindehhez azt is hozzátette, hogy bár korábban Mogherini és Hahn mellett Macron is elfogadhatónak tartotta a Szerbia és Koszovó közötti területcserét, most úgy tűnik, hogy a francia államfő Merkel pártjára állt, aki kezdettől fogva ez ellen a megoldás ellen foglalt állást. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzője elsősorban Szerbia európai integrációs törekvéseivel foglalkozott elemző írásában, rámutatván arra, hogy Aleksandar Vučić nyilatkozatainak szintjén az európai integráció elkötelezettje, miközben az államfőt legvehemensebben támogató médiumok az EU ellen uszítanak.