2024. március 29., péntek

Leköszön trónjáról a császár

Távozik a Krizantém trónról a 85 éves Akihito császár, a világ legrégibb uralkodóházának 125. tagja, ezzel lezárul a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói éra. Örökébe május 1-jén idősebb fia, Naruhito lép, és kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka.

Tokióban született Akihito a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető, két és fél évezrede folyamatosan uralkodó császári családban, az akkor még élő istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként. Az évezredes hagyományoknak megfelelően hároméves korában elválasztották szüleitől, és császárnak megfelelő neveltetésben részesítették. Ugyanakkor közönséges halandókkal járt egy iskolába, sőt a II. világháború alatt még evakuálták is osztálytársaival együtt. A háborús vereség Japán és a császári család életét is gyökeresen megváltoztatta: 1945ben Hirohito (amerikai nyomásra) lemondott „isteni eredetéről”, és uralkodói jogait teljes egészében a parlamentre ruházta. Akihito 1952. november 10én lett trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Az arisztokrácia által látogatott Gakusuin Egyetem politikai és gazdasági fakultásán különleges hallgatóként folytatott tanulmányait 1956-ban fejezte be. Szereti a zenét és a költészetet, verseket írt, szenvedélyes teniszjátékos és lovas volt, érdeklik a természettudományok, halbiológiai kutatásokkal foglalkozott. Teniszezés közben ismerte meg a nála egy évvel fiatalabb Micsiko Sodát, egy nagyiparos lányát, akit 1959. április 10-én feleségül vett. Ezzel először került be közrendű a császári dinasztiába, a Japánban „az évszázad esküvőjeként” emlegetett nász a monarchia modernizálódását és demokratizálódását jelképezte. A házaspár számos hagyománnyal szakított: nem váltak meg gyermekeiktől, két fiukat (Naruhito és Akisino) és egy lányukat (Szajako) otthon nevelték. Akihito tartotta a kapcsolatot régi iskolatársaival, Micsiko pedig még konyhát is berendezett lakásukban, holott addig az arisztokrata japán hölgyeket még a tűzhely és az edények közelébe sem engedték. Akihito apja betegsége miatt 1988-tól már ideiglenes ellátta az államfői teendőket. Hirohito 1989. január 7-ei halála után került a trónra, koronázása 1990. november 12-én volt. A Krizantém trón 125. császára már nem istenként, csupán emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a heiszei, a „békét teremtő” uralkodói éra. Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, segítsen közelebb vinni a monarchiát az egyszerű polgárokhoz. A 2011. március 11-ei tragikus földrengés után az idős uralkodópár hét hétig járta a túlélők menhelyeit, Akihito pedig szokatlan módon televíziós beszédben fordult a nemzethez.

Japánban a császárnak nincs politikai szerepe, de az állam jelképének tekintik, ezért számos protokolláris kötelezettsége van, többek között látogatásokat tesz bel- és külföldön. Ez utóbbinak alig több mint négy és fél évtizedes múltja van, elsőként 1971-ben Hirohito császár járt külföldön, Európában. Akihito 1992 őszén Kínában tett történelmi látogatása során első ízben foglalt állást az 1931ben Kína ellen indított japán háború korszakáról. Beszédében eltért a japán külügyminisztérium által jóváhagyott változattól: a hivatalos „a két ország kapcsolatának hosszú történelmében volt egy sajnálatos időszak is” mondatot személyeshangú módosítással egészítette ki: Japán „súlyos fájdalmakat okozott a kínai népnek. Őszintén sajnálom.” Akihito egészsége az utóbbi másfél évtizedben megrendült: 2003 januárjában prosztatarákkal műtötték, 2008 decemberében gyomorvérzése volt, 2012 februárjában sikeres szívkoszorúér-áthidaló (bypass) műtétet hajtottak rajta végre. Egészsége és kora miatt egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, ezért fontolgatni kezdte lemondását. (Hasonlóra két évszázada nem volt példa, legutóbb 1817ben Kókaku császár mondott le a fia javára.) A II. világháború után elfogadott alkotmány ezt nem tette lehetővé, így a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen példáját. A császár 2019. április 30-án mond le a Krizantém trónról, amelyen május 1-jétől fia, Naruhito koronaherceg követi. Akihito március 12-én kezdte meg a lemondáshoz vezető, 11 állomásból álló ceremoniális utat. Március 26-án lerótta tiszteletét Japán mitikus alapítója és az első császár, Dzsinmu előtt, április 18án ellátogatott az iszei nagyszentélybe, a sintó vallás egyik legfontosabb szent helyére, április 23-án pedig apja, a leghosszabb ideig uralkodó császár, Hirohito tokiói mauzóleumát kereste fel. Az út utolsó állomásán, április 30-án lemond a trónról, és ezzel véget ér az általa képviselt heiszei kora.