2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

Via Dolorosa – a Szenvedés Útja

Miközben elvezették, megragadtak egy bizonyos Simont, Cirenéből valót, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. Nagy népsokaság követte őt, köztük asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. () Ő pedig keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponyahelyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott keresztre feszítették őt és vele másik kettőt kétfelől, Jézust pedig középen.

Az evangéliumok lényegében ennyit írnak Jézus keresztútjáról. Az Apostolok cselekedeteiből tudjuk még, hogy Jézus keresztre feszítése után Mária néhány tanítvánnyal együtt gyakran végigjárta fia szenvedésének útját, a szent körutat (Utolsó vacsora terme – Annás és Kaifás háza – Golgota – Szentsír – Praetorium – Getszemáni-kert – Olajfák hegye – Kidron-völgy – Sion hegye), majd visszatértek abba a terembe, amelyben együtt szoktak lenni. Feltehetően ezek alatt a séták alatt alakultak ki azok a helyek, amelyeket később feljegyeztek, és ma stációként ismerünk. Három évszázaddal később Szent Ilona megkereste Jézus keresztre feszítésének feltételezett helyét, és felépíttette a Golgotán az első templomot. Ebben az időben néhány kőtáblát is állítottak a keresztút egyes helyein. Aztán évszázadokon át járták a zarándokok azokat az utcákat, melyeken Jézus a keresztet vitte. A ferencesek megjelenésével és működésének hála a XV. században már 12 emlékmű állított emléket Jézus szenvedésének Jeruzsálem utcáin. A 14 stációt tartalmazó keresztút mindössze 400 éve alakult ki. Hiteles egyházi hagyományokra alapozva, 1620-ban egy szentföldi szerzetes foglalta imakönyvbe a stációk pontos történetét és helyét. A Szentföldre látogató zarándokok révén idővel meghonosodott a keresztútjárás szerte Európában. Természetesen a római Via Crucis lett a legismertebb, amit VI. Pál pápa ideje óta mind a mai napig a mindenkori pápa vezet nagypéntek estéjén a Colosseum környékén.

Jeruzsálemi látogatásom alkalmával első dolgom volt a Via Dolorosa megkeresése és végigjárása. Ma már a szentföldi zarándok, aki lényegében turista, nehezen tud lélekben azonosulni azokkal az eseményekkel, amelyek kétezer évvel ezelőtt azokon a macskaköveken történtek. A fél kilométer hosszú Szenvedés útján minden állomás feltételezett helye meg van jelölve, a legtöbb stáció helyét ma kápolna jelzi. Kivétel ez alól az első állomás, amely helyén ma zsidó általános iskola működik. Jeruzsálem 85 hektáros óvárosa nagyon átalakult Jézus ideje óta. Zsidó és keresztény ünnepek idején több ezer zarándokot fogad naponta, akik lényegében egy nap alatt végigszaladnak minden bibliai helyen a városban. Az évszázadok folyamán rengeteg arab telepedett le a Templom-hegy lábánál, és megépítették Mohamed tiszteletére a Szikla-mecsetet, valamint az al-Aksza mecsetet, amelyek magasan Jeruzsálem fölé emelkednek, és elnyomják a bibliai légkört. Mellettük, és a zsidók mellett nagyszámú örmény, ortodox és katolikus közösségek működnek a városban. Mindenki a saját vallása és kultúrája szerint éli mindennapjait, így Jeruzsálem ma egy zsongó méhkasra emlékeztet.

Jeruzsálem több ezer éves óvárosa 220 műemlékével és négy vallási irányzat példamutató békés együttélésével negyven éve a Világörökség részét képezi. A zsidók legszentebb temploma, a Szentélyek Szentélye helyén állnak ma az arabok mecsetei – a Szikla-mecset és az al-Aksza. A keresztény világ jeruzsálemi szent helye a Via Dolorosa végén a Szent Sír-bazilika, ahol Jézus Krisztus keresztje állt, valamint ahol kereszthaláláról, sírba tételéről és feltámadásáról emlékezünk meg. A város egyik templomában van Dávid király szarkofágja is. Az óvárost 4018 méter hosszú, átlag 12 méter magas és 2-3 méter széles városfal védi. Ma hét kapun keresztül lehet megközelíteni Jeruzsálem ókori utcáit. A leghíresebbet – az Aranykaput vagy más néven az Irgalmasság kapuját, amelyen keresztül Jézus virágvasárnap bevonult Jeruzsálembe, befalaztatta egy arab szultán. Az Oroszlános- vagy István-kapu mellett kövezték meg Istvánt, a kereszténység első vértanúját. A legszebb a Damaszkusz- kapu, a Via Dolorosát pedig a Heródes-kapun keresztül lehet megközelíteni.

Az Anyaszentegyház teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a keresztutat a kegyelem állapotában végzik. A keresztúton nem egy halott előtt kell tisztelegnünk. Jézus Krisztus követése a Via Dolorosán – akár Jeruzsálemben, akár a kálváriáinkon – nem puszta utánzása a kétezer éve történteknek, hanem a Feltámadott követőjévé formáló lelki folyamatnak kellene lennie.

Megnevezés

Jeruzsálem óvárosa és a falak

Ország

Izrael Állam

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve

1981.

Azonosító

148

Terület

85 ha