A tordai gyógyvizet 1930-tól 2000-ig palackozták. A természeti kincs azóta jobb időkre vár. Jó hír, hogy a belgrádi Földrajztudományi Egyetem szakemberei nemrég megállapították, hogy a „keserűvizet” érdemes volna újra hasznosítani.
A tordai gyógyvizet 1923-ban fedezték fel Szekeres István házának udvarában. A gazda panaszkodott, hogy a jószág nem issza a vizet. A faluba került tisztviselő felesége pedig azt tapasztalta, hogy miután többször megmosta elnyomorodott kezét a kút vizében – meggyógyult. Az 1930-as években a strasbourgi dr. Paul Blum professzor megállapította, hogy a tordai víz gyógyhatású.
A gyógyvízforrás ebben az épületben van(Kecskés István felvétele)
A gyógyvízről számos történet van. Az egyik egy magyarcsernyei súlyos betegről szól, akiről már lemondtak az orvosok. Utolsó reményként a családja Tordáról vitt neki gyógyvizet. Egy év múlva már személyesen jött el Tordára, hogy megnézze hol ered a víz, amely meggyógyította.
Napjainkban viszont szomorú képet mutat a „keserűvíznek” a forrása. Pedig a Szent György, Jordán és Torda néven ismert gyógyvizek egykor messze földön híresek voltak. Viszont biztató, hogy a belgrádi Földrajztudományi Egyetem szakemberei megállapították, hogy a víz továbbra is gyógyhatású.
– Emiatt bekerültünk – tartományi szinten – az olyan ötven település közé, ahol valamilyen módon, az elkövetkező időszakban remélhetőleg sor kerülhet ennek a gyógyvíznek a felhasználására. Az, hogy milyen úton és milyen módon, palackozva, fürdő kiépítésével, valami más módon, erről még nincsen semmilyen döntés – mondta Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke.
A víz most csak forralva fogyasztható(Kecskés István felvétele)
A tordaiak 2000 óta keresik a leendő beruházót, határon innen és határon túl is. Magyarországi, romániai és szerbiai beruházókkal tárgyaltak. Tanulmányokat is készítettek, konferenciát tartottak a gyógyvíz hasznosításának a lehetőségeiről. A vízelemzés legújabb eredményének tükrében ezt folytatják.
– Mindenki dicsérettel beszélt erről a mi értékünkről, de sajnos tovább nem jutottunk. Voltak itt ígéretek arra, hogy majd beruháznak, kiépítenek egy kisebb fürdőt. De minden csak ígéret maradt – tette hozzá a helyi közösség elnöke.
A 86 éves Téglási István a gyógyvízforrás szomszédságában lakik. Éveken keresztül itta a „keserűvizet”. Azt tapasztalta, hogy sok betegség ellen jó, a gyomorbántalmaktól az ízületi fájdalmak kezeléséig. Mint elmondta, a gyógyvizet mindenki fogyaszthatja, mivel használatának nincs semmilyen utóhatása. Jómaga is sokáig itta és nagyon jó hatása volt a szervezetére.
A Jordán és a Szent György néven palackozott gyógyvíz eljutott az ország minden tájára, sőt Németországba, Franciaországba, még Kanadába is. Jelenleg már csak a környéken élők isszák. Ők is csak forralva. Mint ahogy a közelben lakó Nagy Ilona elmondta, korábban nagyon sokan hordták innen a vizet, hordószámra is, de még most is érdeklődnek a víz után. Szerinte nagy kár, hogy a vizet nem hasznosítják, ami jó lenne a falunak, hiszen a fiatalok így munkalehetőséghez jutnának, másrészt pedig a vidéken élők is megismerhetnék Torda természeti kincsét.
Lassan húsz éve lesz, hogy nem palackozzák, de sokan még ma is emlékeznek a Szent György ásványvízre. Jó volna, ha még a teljes feledésbe merülése előtt újból elkezdenék palackozni. Mivel kis kapacitású gyógyvízkutakról van szó, gyógy- és termálvizes fürdő kiépítésére is lehetőség van. A gyógyvízforrás közelében ugyanis 73 Celsius fokú hévízforrás is van. A természeti kincs hasznosítása beindíthatná a falusi turizmust ebben a fogyatkozó bánáti faluban.
