2024. április 19., péntek

Késnek a 11-es autóút építésével is

Demostat: Szerbiában az épít utat, aki kölcsönt folyósít

Akárcsak korábban a 10-es közúti folyosó, most a 11-es korridor építése is késik. A szakmai közvélemény szerint a többi között azért, mert rosszul készítették elő a terveket és a munkát, nem történt meg idejében a földek kisajátítása, nem ellenőrzik kellően a hazai építőipari szektort, az útépítéssel kapcsolatos ígéretek pedig politikai okokból irreálisak voltak – írja a Demostat portál.

„A korábbi bejelentések szerint 2017 végére be kellett volna fejezni azt a két szakaszt, melyet a kínai Shandong Hi-Speed Group épít, de nem így lett. Obrenovac és Ub, valamint Lajkovac és Ljig között a munkálatoknak csak a háromnegyedét végezték el” – állapítja meg a kutatási központ. Részletezi, hogy a 11-es korridoron még 2013 végén megkezdték a munka előkészítését, majd azt közölték, hogy Preljináig 2018 végére kész lesz az út, de ebből sem lett más, mint határidő-halasztás.

Szakértői véleményekre hivatkozva a portál azt írja, már a műszaki dokumentációt is rosszul készítették el, a bajok lényege pedig abban rejlik, hogy Szerbia nem őrizte meg nagy útépítő vállalatait, mint Horvátország. Ha működnének még a régi nagy cégek, a 10-es és a 11-es autóút építése is sokkal hatékonyabb lenne. Horvátország bezzeg „maga építette az autópályáit, senkinek sem lett adósa az útépítés miatt, maga határozhatta meg, kire bízza a munkát, Szerbiában viszont az épít utat, aki kölcsönt folyósít ehhez”.

Goran Rodić, a Szerbiai Építőipari Kamara alelnöke a Demostatnak azt nyilatkozta: reális arra számítani, hogy a 11-es úton az Obrenovac–Preljina szakasz a nyári szabadságok kezdetére lesz kész, a Surčin és Obrenovac közötti rész pedig az idén decemberben. Milan Kovačević közgazdász szerint nem csupán a 11-es korridorral van gond, hanem általában a szerbiai közlekedési infrastruktúra építésével, ugyanis nincsenek a területünknek megfelelő tervek, nincs, aki meghatározza, hogy mit és hogyan kellene építenünk.

„A hazai illetékeseknek nincs kidolgozott stratégiájuk a folyami és a vasúti korridorokat illetően sem, pedig azok bírnak a legnagyobb jelentőséggel, mert a legolcsóbb áruszállítást teszik lehetővé. Egyszerűen nincs ötletük, mikor és hol kell építeniük, az pedig különösen lesújtó, és pótlólagos problémákat okoz, hogy ha valahol elkezdődik a munka, nem halad folyamatosan – mondta Kovačević.