A világ talán leghíresebb kísérleti állata Lajka. A keverék kóbor kutyát 1957. november 3-án Bajkonurból lőtték fel a Szputnyik–2 műhold fedélzetén. A küldetést úgy tervezték, hogy Lajka nem fog visszatérni a Földre, a cél az volt, hogy bebizonyítsák: egy élő szervezet kibírja a kilövés okozta megterhelést, és megbirkózik a Föld körüli pályán tapasztalható súlytalansággal. Bár a korabeli szovjet propaganda azt terjesztette, hogy Lajka az indítás után még több napig életben volt, később bebizonyosodott, hogy a Föld körüli pályára állás után néhány órával elpusztult. A kutya sorsa ellen a világ több városában tiltakoztak.
Lajka a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében szobrot kapott, a brit zeneszerző, Russell Hepplewhite pedig Lajka, az űrkutya címmel írt operát a kutyáról. Ha már fejet hajtunk Lajka emléke előtt, idézzük meg Belka és Sztrelka kutyákat is, ezek az ebek voltak ugyanis az elsők, akik túlélték az űrrepülést, és vissza is tértek a Földre. Bár ez a három kutya nem laboratóriumban pusztult el, ők is egy állatkísérlet elszenvedői voltak.
Április 24. a kísérleti állatok világnapja, az elsőt 1979-ben rendezte meg a brit élveboncolás elleni társaság, a National Anti-Vivisection Society (NAVS). A dátum a társaságot alapító Hugh Dowding születésnapjára esik, és a NAVS ilyenkor emlékezik meg a laboratóriumokban elpusztult kísérleti állatokról.
A világon évente mintegy 115 millió állaton végeznek kísérleteket, ezeknek nagyjából a 60 százaléka hadászati célokat szolgál, közel 30 százalékukat kozmetikumok tesztelésére használják, és a 10 százalékot sem éri el a gyógyászati célú állatkísérlet. Bár világviszonylatban az Európai Unió meglehetősen szigorúan szabályozza az orvosi és kozmetikai célú állatkísérleteket, azoknak a száma továbbra sem csökken, és az 1980–90-es évek szintjén stagnál: több mint 12 millió állatot használnak évente, és e terén Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság áll a szégyenlista élén.
Állatkísérletek alatt olyan eljárásokat értünk, amelyeket élő állatokon hajtanak végre biológiai kutatások, gyógyszerfejlesztések céljából, de állatokon tesztelik az ipari termékek, háztartási tisztítószerek, élelmiszer-adalékanyagok, mezőgazdasági vegyszerek és kozmetikai szerek hatékonyságát, biztonságosságát is. Ezek az eljárások az állatok fizikai és pszichés szenvedésével járnak: megmérgezik, megégetik, éheztetik, megvakítják, megcsonkítják, megfagyasztják, decerebrálják őket, hangszalagjaikat amputálják, megfertőzik őket különféle vírusokkal vagy éppen áramütésnek teszik ki őket. A kísérletek 70 százalékát érzéstelenítés nélkül végzik. A laboratóriumi állatok a külvilágtól teljesen elzártan, általában szűk ketrecekben tengetik életüket, a tesztek végeztével pedig a túlélőket megölik vagy felhasználják egy újabb kísérletben. A leggyakrabban egerek, halak, patkányok, nyulak, tengerimalacok, hörcsögök, madarak, macskák, kutyák, sertések, lovak és emberszabásúak esnek áldozatul.
Az állatkísérletek megosztják a világot. A mellette kardoskodók gyakran hivatkoznak az ember felsőbbrendűségére, az emberi faj védelmére és a fejlődés szükségességére, holott az állatkísérletek zömének a helyettesítésére van alternatíva, amelyek azon kívül, hogy kegyetlenségtől mentesek, hatékonyabb, valamint idő- és költségkímélőbb megoldások is lennének. Szerencsére egyre több kozmetikai márka áll ki az állatkísérletek ellen, és él az alternatív eljárások – például a sejt-, illetve szövettenyészeten elvégzett (in vitro) tesztek és a számítógépes modellezés – lehetőségével. A kozmetikai állatkísérletekben egyébként sok esetben a tesztek során nem is derülnek ki az anyagok hosszú távú hatásai.
Persze nem lehet egy kalap alá venni azokat a nyulakat, amelyeken hajlakkot teszteltek, és azokat az állatokat, amelyeket gyógyszerek kifejlesztése során alkalmaztak, és az űrverseny is egészen máshogy alakult volna Lajka, Belka és Sztrelka nélkül. Dolly, a klón azzal írta be magát a történelembe, hogy ő lett a világ első klónozott emlőse. Miss Baker és Miss Able pedig Belka és Sztrelka amerikai kollégája volt, azzal a különbséggel, hogy Miss Baker egy mókusmajom, Miss Able pedig egy rézuszmajom volt. Ők túlélték a Föld körüli pályát, és vissza is tértek a bolygóra. Előttük Albert, Albert II, Albert III, Albert IV, Albert V, Yorick (Albert VI) és Gordo nem voltak ilyen szerencsések.
Az innovatív módszereknek hála egyre kevesebb állatkísérletre lesz szükség. A nagy-britanniai székhelyű Safer Medicines Trust kutatóintézet szerint a gyógyszerek biztonságosságának és hatásosságának tesztelésére is emberspecifikus módszerekre van szükség, ilyen alternatív megoldás például a szövettenyészeten történő vizsgálat, a számítógépes modellezést használó módszerek, vagy akár az etikus szervadományozás keretében elhunytakból származó szövetek használata. Ezek a megoldások ma már adottak, mégsem használják őket. A hollandiai Wageningeni Egyetem tudósai szerint az esetek 80 százalékában nincs szükség állatkísérletekre az orvostudományban sem, egyedül az élelmiszer-biztonság tesztelésében szorulnak a kutatók állatokra. Hollandiában 2025-re teljesen le szeretnének számolni az állatkísérletekkel.
Mit tehetünk mi az ügy érdekében? Vásároljunk olyan termékeket (például sminket, arckrémet, testápolót), amelyeket cruelty free, azaz kegyetlenkedésmentes cég állított elő (termékeiket nyuszifüles logó különbözteti meg), a különféle ipari háztartási szerek helyett pedig vagy bolti ökotermékkel vagy saját kotyvasztású, vegyszer- és kísérletmentes tisztítószerrel tegyük ragyogóvá otthonunkat.
