A középületek energiahatékonyságának javításáról tartottak tegnap Újvidéken tanácskozást, amelyen a helyi önkormányzatok és az oktatási intézmények azon képviselői vettek részt, akik döntéspozícióban lehetnek az épületek beruházási és energiahatékonysági kérdéseiben.
Stevica Deđanski a bányászati és energetikai minisztérium államtitkára üdvözölte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy a minisztérium jelenleg olyan pénzalap kidolgozásán munkálkodik, amely sok lehetőséget rejt magában. Várhatóan a jövőre mintegy 10 millió euró áll az alap rendelkezésére, az Európai Bizottság pedig 30 millió euró, vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a minisztérium energiatakarékosságra irányuló projektumaihoz.
– Fontos, hogy az energiahatékonyság javítását szolgáló pénz mellett hangsúlyt fektessünk a visszajelzésekre is, ezért is jelentős a mai értekezlet – mondta az államtitkár.
Slavoljub Arsenijević energiaügyi titkárhelyettes kiemelte, hogy a titkárság évente mintegy 1 millió 300 ezer eurót különít el azokra az épületfelújításokra, amelyeknek a célja az energiatakarékosság javítása, jelentősebb megtakarítást azonban csupán új, energiatakarékos létesítmények építésével lehet elérni.
– Titkárságunk jelenleg jelentős összegeket fektet a megújuló energiaforrások hasznosításába és az energiahatékonyság fejlesztésébe. A tartományi oktatási intézmények épületei jelenleg a fő beruházási pontok, amelyekből mintegy 900 van Vajdaságban.
– Ebben az esetben a pénz nem jelent problémát, mivel elegendő áll rendelkezésünkre, de nincs elegendő számú projektum – tette hozzá a titkárhelyettes.
Kiemelte, hogy az energiahatékonyságot illetően nagy az előrelépés az utóbbi időben.
– Májusban új pályázatot hirdetünk meg, amelynek célja a középületek energiahatékonyságának vizsgálata. E tevékenységre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól 100 ezer euró értékű támogatást kaptunk – hangsúlyozta Arsenijević.
Az iskolák teszik ki a középületek legnagyobb százalékát Szerbiában, ezért az energiahatékonysági projektumok fő célpontjai az oktatási intézmények – tudtuk meg Jovana Stamenkovićtól, a GIZ Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet projektvezetőjétől.
– A siker kulcsa az épületeket használók szokásainak a megváltoztatásában rejlik. Németországi példát követve képzést szerveztünk az energia racionálisabb felhasználásáról a házmesterek, az igazgatók és a tanárok részére. A legtöbbször első hallásra lényegtelennek tűnő szokásváltoztatások is hozzájárulhatnak az energia hatékonyabb felhasználásához, mint például az, hogy mikor és hogyan szellőztetünk vagy hogy lecsavarjuk-e a radiátorokat – mondta Jovana Stamenković.
A tanácskozáson két olyan szoftvert mutattak be a jelenlévőknek, amelyek az iskolákat segítik az energiahatékonyságban. Gyakran megtörténik, hogy az önkormányzatok és az oktatási intézmények döntéshozóinak nincs kellő szakértelmük az energiatakarékosság terén. A szoftverek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megtakarítás, a pénzügyek és az építkezések, valamint a felújítások során energiahatékony döntések születhessenek.
