Sokkolta Franciaországot és a világot az a tűzvész, amely a párizsi Notre-Dame-főszékesegyházban tombolt. A lángokat csak tegnap hajnalra sikerült eloltani, majdnem kilencórás küzdelem után. Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy az ország történelmi jelképének számító gótikus katedrális megmenekül-e, vagy megsemmisül. Az ikonikus keresztény egyházi létesítmény egy részét végül sikerült megmenteni, ám tetőszerkezete leégett; leomlott a főtornya is. A pusztítás óriási, ezért a károsodott vagy megsemmisült részeket – évekig, de inkább évtizedekig tartó munkával – kell újjáépíteni, amihez már érkeznek a pénzbeli felajánlások.
Szomorú bejelentéssel zárta a napját hétfőn (éjféltájban) Emmanuel Macron francia elnök. Arról tájékoztatta honfitársait, hogy újjá kell építeni a Párizs központjában található, világhírű Notre-Dame-főszékesegyházat, amelynek a kora esti órákban (18 óra 43 perckor) kigyulladt a tetőszerkezete. Röviddel előtte – ismeretlen okokból – már tűz keletkezett az éppen felújítás alatt álló katedrális köré épített állványzaton is.
A lángok elleni küzdelembe csaknem ötszáz tűzoltó kapcsolódott be. Munkájukat a középkorban épült, világhírű egyházi létesítmény környékén összegyűlt több ezer megdöbbent ember imával és vallási énekekkel támogatta. A tömeg a Notre-Dame megmentéséért is könyörgött.
Az országban és külföldön is sokan kísérték figyelemmel Franciaország és a kereszténység egyik leghíresebb, illetve legfontosabb szentélyének, vallási szimbólumának a sorsát.
Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy a Párizs ékkövének és a világkultúra felbecsülhetetlen kincsének tartott gótikus katedrális megmenekül-e, vagy teljesen megsemmisül.
Nem sokkal hétfő éjfél előtt azonban hivatalosan is megerősítették: a létesítmény fő szerkezete, homlokzata és mindkét nagy harangtornya megmenekült a pusztulástól. A XIV. századi orgona, a szentély szoboregyüttese, a szószék, továbbá a felbecsülhetetlen értékű és szinte egyedülálló (XII. és XIII. századi) rózsaablakok is túlélték a tragédiát, ám XIX. században beépítettekből jó néhány megsérült.
Félő volt, hogy a lángok teljesen megsemmisítik a katedrálist (Hszinhua/Beta)
A TÖVISKORONÁT KIMENTETTÉK
A kegytárgyakat, a templomban tárolt műkincseket és műtárgyakat sikerült kimenteni és biztonságba helyezni. Közöttük található egy töviskorona is, amelyet a hiedelem szerint Jézus viselt keresztre feszítése előtt. Egy másik (szintén megmentett) relikviáról, Szent (IX.) Lajos király tunikájáról pedig azt tartják, hogy az uralkodó akkor viselte, amikor 1238-ban a Szentföldről Párizsba hozta a töviskoronát.
A küzdelem a lángok ellen tegnap hajnali négy óra körül ért véget. Akkorra az is kiderült, hogy a létesítmény súlyos károkat szenvedett a pusztításban, de a nagyobb része megmenekült. Ám a megmaradt épületelemek sok helyen sérültek.
A tűzoltók majdnem kilencórás küzdelem árán sem tudták megmenteni a fából készült tetőszerkezetet. A lángok ugyanis olyan gyorsan terjedtek a magas és szinte megközelíthetetlen területen, hogy a konstrukció teljesen elpusztult. (Más források szerint egyharmada megmenekült.). A lángok martalékává vált szinte az egész a kereszthajó is. Elégtek azok a XVII. és XVIII. századi festmények is, amelyeket hatalmas méretük miatt képtelenség volt idejében kimenteni.
VICTOR HUGO MEGJÖVENDÖLTE
Leomlott és megsemmisült a – felújítás alatt álló – kúp alakú legendás huszártorony (főtorony) is, amely a XIX. században készült a (sérült) középkori helyén. A közeli utcákban összegyűlt emberek teljesen összeomlottak a látványtól, sírtak, zokogtak.
A szakértők egyelőre nem tudják, hogy mi okozta a tüzet a monumentális épületben. Feltételezések szerint baleset okozhatta, a lángok pedig valószínűleg a felújítás miatt felépített állványzaton csaptak fel először, s onnan terjedtek tovább.
A hatóság nem szándékosan előidézett tűzesetként vizsgálja a tűzvészt, amelyet Victor Hugo francia író A párizsi Notre Dame című (1831-ben megjelent) romantikus nagyregényében már megjósolt.
A FRANCIA SORS RÉSZE
A tragédia nemcsak Franciaországot rázta meg, illetve sokkolta, hanem a civilizált világot is. Egyre többen (keresztény hívők és nem hívők, franciák és más nemzetiségűek) fejezik ki együttérzésüket és fájdalmukat a történtek miatt. Tegnap a szerb kormány is így tett.
A kárt egyelőre nehéz felbecsülni, ám az biztos, hogy újjáépítik a székesegyházat. A hírt a katasztrófa helyszínén közölte a francia elnök, miközben a háta mögött még látszottak a katedrális lángjai. A felzaklatott Macron szörnyű tragédiának nevezte a történteket, s úgy vélte: évekig is eltart a helyreállítás. Az épületről azt mondta, hogy az „kétségkívül része a francia sorsnak”.
LEGALÁBB FÉLMILLIÁRDOT AJÁNLOTTAK
Arról is beszámolt, hogy a költségek fedezésére nemzetközi adománygyűjtést kezdeményeznek. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere is arról számolt be tegnap, hogy nemzetközi felajánlási konferenciát szerveznek a Notre-Dame újjáépítésének megsegítésére.
Máris többen jelezték, hogy befizetnek egy-egy összeget a helyreállítási pénzalapba. François-Henri Pinault francia milliárdos százmillió eurót kíván adományozni a célra. Pinault az Oscar-díjas mexikói–amerikai színésznő, Salma Hayek férje, valamint a Gucci és az Yves Saint Laurent divatmárkákat birtokló Kering Group vezérigazgatója. A Total energiaipari óriásvállalat is százmillió eurót ajánlott föl az újjáépítésre. A divatárut és luxuscikkeket forgalmazó (szintén) francia LVMH pedig kétszázmillió eurót.
Sok külföldi kormány, város, cég, magánszemély, világsztár és (civil) szervezet is kifejezte segítő szándékát. A közösségi médiában adakozó oldalak indultak. Szinte a világ minden pontján gyűjtés kezdődött az újjáépítés érdekében, aminek eredményeként tegnap már összesen több mint félmilliárd euró értékű felajánlást tettek az érdekeltek.
PUTYIN RESTAURÁTOROKAT KÜLDENE
Ám a segítőkész közösségek nemcsak pénzt küldenének az újjáépítési munkálatokra, hanem szakembereket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája legjobb restaurátorainak segítségét ajánlotta föl, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig felszólította az EU-államokat, hogy vállaljanak szolidaritást Franciaországgal és támogassák a munkát.
A szakemberek szerint az 1163-tól 1345-ig felépített, történetében többször is a pusztulás peremére sodródott székesegyház teljes helyreállítása évekig, de akár évtizedekig is elhúzódhat. Ezúttal ráadásul – a középkortól eltérően – sokkal több bonyolult problémát is meg kell oldani. Például a födém pótlásakor. Franciaországban ugyanis már nincsenek akkora fák, amelyeket fel lehetne használni a leégett szerkezet pótlására.
