2024. április 26., péntek

Kína visszautasítja az amerikai vádakat a venezuelai válságban játszott szerepéről

Megalapozatlannak nevezte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter arról szóló kijelentéseit a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn, hogy Kína - Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányának finanszírozásával - elősegítette a válság kialakulását a dél-amerikai országban.

Lu Kang azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok a hátsóudvaraként tekint Latin-Amerikára.

A külügyi úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem riad vissza attól, hogy nyomásgyakorlással, fenyegetéssel vagy a hatalom aláásásával avatkozzon más országok ügyeibe, de Latin-Amerika rövidesen fel fogja ismerni, kit is tekinthet "igaz barátjának". Hozzátette, egyes amerikai politikusok folyamatosan azon vannak, hogy Kínát befeketítsék a világ szemében.

Mike Pompeo pénteken, dél-amerikai útja során mondta, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányának finanszírozásával Peking elősegítette a válság kialakulását a dél-amerikai országban, továbbá el is nyújtja a krízishelyzetet.

Az amerikai politikus azzal vádolta Kínát, hogy több mint 60 milliárd dollárt (csaknem 17 ezer milliárd forintot) bocsátott Venezuela rendelkezésére, amelyet egyebek mellett a demokráciapárti aktivisták ellehetetlenítésére és eredménytelen szociális programok finanszírozására fordítottak.

Pompeo szerint Kína képmutatóan viselkedik, amikor arra szólít fel másokat, hogy ne avatkozzon be Venezuela ügyeibe, miközben anyagilag támogatja a dél-amerikai ország tönkretételét.

Washington Maduro lemondását sürgeti, és arra bíztatja a szomszédos országokat, hogy támogassák a magát ideiglenes elnökké kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezetőt. Kína azonban az utóbbi időben harcba szállt a Latin-Amerika feletti befolyásért, mivel gazdasági növekedésének fenntartása érdekében egyre nagyobb mértékben van szüksége a térségből származó nyersanyagokra.

Venezuela történetének egyik legsúlyosabb alkotmányos, politikai és gazdasági válságát éli. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2015 óta mintegy hárommillió ember - a lakosság csaknem egytizede - hagyta el hazáját a hiperinfláció okozta élelmiszer- és gyógyszerhiány és egyéb nehézségek miatt.