Tűz ütött ki hétfő este a párizsi Notre Dame székesegyházban, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló gótikus katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett.
Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.
A Notre Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente 13 millió látogatója van.
A tűzoltók azonnal megkezdték a lángokban álló székesegyház környékének kiürítését.
Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. A katasztrófának a hatóságok szerint nincsenek sérültjei. Az ügyészség vizsgálatot indított.
Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo párizsi polgármester egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.
Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.
"Egy egész nemzet gyászol" - írta a Twitter közösségi portálon a francia államfő hétfő este. Emmanuel Macron együttérzését fejezte ki "minden katolikusnak és minden franciának". Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük. A katasztrófa miatt törölték az elnök estére tervezett televíziós beszédét, és a politikus az Elysée-palota tájékoztatása szerint a helyszínre ment, csakúgy, mint Edouard Philippe kormányfő.
Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi portálon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális.
A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
A királyok a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok "sötétek", a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
