A duális képzés úttörői

A szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskola az ország oktatási intézményei közül elsők között volt, amelyben elindították a duális képzést. A képzés lényege, hogy a diákok a gyakorlatot nem az iskolában, hanem különböző vállalatoknál végzik. Ezzel pedig olyan gyakorlati tudást szereznek, amellyel jobban tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. Az iskolában a közeljövőben egy új objektumot is építenek kizárólag gyakorlati oktatás céljából. Az iskolában működő szakokról, a duális képzésről és a felújításokról Željko Rajčićtyal, az iskola igazgatójával, és Baráth Gábor történelemtanárral beszélgettünk.

A középiskola minden évben tizennégy osztályt nyit, ebből nyolc osztályt szerb nyelven, hat osztályt magyar nyelven, tudtuk meg Baráth Gábortól. A történelemtanár elmondta, hogy az iskolában három szakterületen: a közlekedés, az elektrotechnika és a gépészet területén folyik oktatás. A 2019/20-as tanévre magyar nyelven a közlekedés területén a közútközlekedési technikus szakot tervezik megnyitni harminc tanulóval. Az elektrotechnika területéről, a mechatronikai technikust, az információ és technológiák elektrotechnikusát, valamint a számítógépek elektrotechnikusát nyitják meg. A gépészet területén ősszel egy új robottechnikusi szakot indítanak, harminc diákkal.

Emellett lesz egy hároméves kombinált képzés is, szintén magyar nyelven, amelyen tizenöten lakatos-hegesztőnek, tizenöten pedig gépjárműszerelőnek tanulhatnak. Mindkét szak duális képzésben fog történni. Ezt a fajta képzést a középiskola néhány évvel ezelőtt, az országban az elsők között indította el, amelyről Željko Rajčić számolt be részletesen.

– Iskolánk 2014-ben indította el a duális képzést, a lakatos-hegesztő szakkal, együttműködve a GIZ-zel, a Német Műszaki Együttműködési Szervezettel és az oktatási minisztériummal. Elmondhatom, hogy a duális képzés úttörői vagyunk, hiszen akkor az országban mindössze öt iskolában kezdődött meg ez a fajta oktatás. A következő évben, 2015-ben elindítottuk az ipari mechanikus szakot is. Ezzel, hogy két szakunk is volt a duális képzésben, elsők lettünk Szerbiában. Az elkövetkező tanévben azt tervezzük, hogy tovább bővítjük a képzést a gépjárműszerelő és a villanyszerelő szakkal. A duális képzésen a hangsúly a gyakorlati oktatáson van. Első évben a diákok a gyakorlatot az iskola gyakorlati termeiben végzik el, hetente egy alkalommal. Úgy gondoljuk, hogy a diákoknak először el kell sajátítaniuk a gyakorlat alapjait, legfőképp a gépészet és az elektrotechnika területén. Meg kell tanulniuk a technikai rajzokat, méréseket elvégezni.

Ezzel felkészítjük őket a következő évre, amikor már a gazdaságban vesznek részt, vagyis a gyakorlatot különböző vállalatoknál végzik. A második évben már heti két alkalommal mennek gyakorlatra, míg harmadikban hetente háromszor. Elmondhatom, hogy iskolánk a beosztás tekintetében is úttörőnek számít. Nem szerettük volna, ha mi döntjük el, diákjaink melyik vállalatba menjenek gyakorlatra, hanem azt szerettük volna, hogy a diákok és a vállalatok képviselői egy asztalhoz üljenek, elbeszélgessenek és megegyezésre jussanak. Egy olyan rendszert hoztunk létre, amely az új duális képzésről szóló törvénybe is bele van foglalva, és szeptember 1-jén már életbe is lép. E törvény szerint a diák egy kívánságlistát állít össze a felajánlott vállalatokból. A vállalat a diákkal interjút készít, és ha a vállalat elfogadja a diákot, az megkezdheti a gyakorlatát az adott vállalatnál. Ez az interjú hasonló az állásinterjúkhoz – magyarázta az igazgató.

Željko Rajčić elmondta, hogy nagyon jó tapasztalataik vannak a képzéssel kapcsolatban. Minden évben egyre többen iratkoznak be duális képzésre. Ezenfelül a tanulók túlnyomó többsége tanulmányaik befejezése után gyorsan elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

– 2014-ben huszonhárom diákunk volt ebben a képzésben, most harminc, tehát a számok növekvő tendenciát mutatnak. A duális képzésben a diákok nagyobb gyakorlati tudást kapnak a vállaltoknál. Ezenkívül vállalattól függően étkezési juttatást, útiköltséget, különféle ösztöndíjakat biztosítanak a diákoknak. Diákjaink szeretnek gyakorlatra járni. Közel kerülnek a vállalat dolgozóihoz, és az ottani munkaközösség részeként tekintenek magukra. Az iskola elvégzése után minden diákunk lehetőséget kapott a munkavállalásra annál a vállalatnál, amelynél a gyakorlati idejét töltötte. A 2014-es első osztályunk a 2017/18-as tanévben fejezte be tanulmányait. Közülük tizenöten lakatos-hegesztőkén fejezték be az iskolát. Tizenketten mindjárt az iskola befejezése után munkát vállaltak annál a vállalatnál, amelynél a gyakorlatot töltötték. Egyikük másik vállalatnál helyezkedett el. Egy kivándorolt külföldre, míg egyikük teljesen más dologgal kezdett el foglalkozni, mint amit befejezett. A duális képzés előnyt jelent a gazdaságnak, az iskolának és a helyi közösségnek egyaránt. A gazdaság olyan munkaerőhöz jut, aki mindjárt az iskola befejezése után kész munkába állni, hiszen megvan a gyakorlati tudása és már ismeri az ottani munkafolyamatot. Az iskola jó tanulókat kap, olyanokat, akik szeretik, amit csinálnak, míg a helybéli közösségen belül egyfajta társadalmi felelősség alakul ki, mivel gondoskodnak az elhelyezésről a város területén – sorolta a képzés előnyeit Željko Rajčić.

Az igazgató elmondta, hogy az iskolában igyekeznek az oktatás feltételeit folyamatosan javítani. Ebből a célból több projektumot dolgoztak ki. 2010-ben négy projektumot készítettek el az iskolaépület tetőterének és homlokzatának felújítására, amelyekkel pályáztak a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságnál. A négyből egy projektum megvalósítására kaptak eszközöket. Ennek köszönhetően lett 2017-ben felújítva az iskola nyugati homlokzata. Aszerb kormány közberuházási irodájánál pályáztak a többi három projektum megvalósítására. Az iroda támogatta a pályázatot, de azt szorgalmazta, hogy a három projektumot a szükséges további munkálatokkal együtt vonják össze egy projektum alá. Szabadka Város Önkormányzata kétmillió dinárt biztosított az iskolának a projektumhoz szükséges tervdokumentáció kidolgozására, amelyet az elmúlt év decemberében át is adtak. Ennek hatására az iroda képviselői idén januárban meglátogatták az iskolát.

Az igazgató elárulta, hogy az iroda képviselőivel folytatott tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a felújítási munkálatokat kibővítik. Ennek keretében nemcsak a tetőszerkezetet és a homlokzatokat újítják fel, hanem felújításra kerül az iskola udvara, a tornaterem, a mozgáskorlátozottak részére egy panorámaliftet építenek fel, és az iskola épületét klímarendszerrel szerelik fel. A legnagyobb gond azonban azzal az épülettel van, amelyben éppen a gyakorlati oktatás folyik. A diákok ugyanis jelenleg a Matija Gubec utcában található régi, rossz állapotban lévő épületben végzik az iskolai gyakorlataikat. Nem mellesleg ez az épület a vagyon-visszaszármaztatás következtében visszakerült a katolikus egyház tulajdonában. Erre a problémára a vajdasági kormány nyújtott megoldást, ugyanis 4,4 millió dinárral támogatja egy új, a gyakorlati oktatásra alkalmas épület tervdokumentációjának elkészítését. Ez az épület a tervek szerint a tornaterem mögötti területen, mindegy két és fél ezer négyzetméteren fog felépülni, amely egyaránt alkalmas lesz műhelymunkákra és laboratóriumi feladatok elvégzésére.

– Ha minden munkálat befejeződik, akkor iskolánk egy reprezentatív objektum lesz Szabadkán, Vajdaságban, de még távolabb is, mert egy helyen fogunk rendelkezni egy épülettel, amelyben kizárólag elméleti oktatás folyik, lesz egy modern tornatermünk, és külön épületünk lesz csak a gyakorlati oktatás lebonyolítására – mondta Željko Rajčić.

Baráth Gábor az elmondottakhoz hozzátette, arra is ügyelnek, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás mellett a diákok minél több, a saját oktatási területüknek megfelelő szakkiránduláson vegyenek részt. Így például már számos kirándulást szerveztek újvidéki és belgrádi autókiállításokra, vagy éppen Magyarországra a paksi atomerőműbe.

– Ami a szakiskolák, és így a mi iskolánk előnye, hogy a diákok olyan szakmát tanulnak, amelyek keresettek Szerbiában, tehát hiányszakmák, legyen szó akár három vagy négyéves képzésről. Ha például a lakatos vagy a hegesztő szakmát tekintjük, Szabadkán a kisbajmoki ipari park gyáraiban ezek keresett szakmák. A négyéves szakoknál pedig a diákok olyan tudást kapnak, amellyel azonnal munkába állhatnak, de ha akarják, tovább is folytathatják tanulmányaikat. A mai világban a mérnöki szakmák nagyon fontos és keresett szakmák. Hiszen nagyon gyorsan fejlődik a technika. Nem véletlenül indítjuk el a robottechnikusi szakot. A világ nagyobb országaiban rohamosan fejlődik a robottechnológia – magyarázta Baráth Gábor.

Az Ivan Sarić Műszaki Középiskoláról az érdeklődők további információkat tudhatnak meg a szerdán sorra kerülő oktatási vásáron, amely nyílt nap is lesz egyben. Az eseménynek az iskola tornaterme ad otthont.