A rendezvények (is) éltetik Tordát

Torda is osztozik a bánáti falvak sorsával. Az elvándorlás és a munkalehetőség hiánya minden településre jellemző, viszont a rendezvények sokasága az, ami Tordát kiemeli. Még csak az első negyedévben járunk, de máris lezárult a csaknem három hónapig tartó, Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat, és már készülnek az egy hónap múlva esedékes Falunapra. Ma este pedig a 75 éves Magyar Szó-élőújságát és a Magvető gálarendezvényét tartják meg a Kultúrotthonban.

A tordaiak nem akarnak lemondani hagyományos rendezvényeikről. Annak ellenére sem, hogy az év elejétől már nem számíthatnak a helyi járulékra. Tavaly december 31-én ugyanis lejárt, a meghosszabbításáról pedig a Helyi Közösség Tanácsa (egyelőre) lemondott. Ugyanis a helyi járulék megfizettetése az elmúlt években ugyanis egyre nehezebb volt. Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke szerint az új helyzet elsősorban az egyesületek, szervezetek számára okoz gondot, hiszen eddig a helyi járulékból befolyt pénzösszegnek nagy részét a működésükre és a különböző programjaikra osztották szét.

– Próbálunk alkalmazkodni: követjük a pályázatokat és mindenhol igyekszünk jelen leni. Ha azt tapasztaljuk a későbbiekben, hogy ez így nagyon nehezen működik, akkor esetleg megpróbáljuk kiírni a referendumot a helyi járulék meghosszabbítására. Habár annak ismeretében, hogy a környező településeken sem sikerültek ezek a referendumok, nagyon meg kell gondolnunk, hogy egyáltalán rászánjuk-e magunkat ilyen lépésre. A helyi közösség működésében egyelőre nem éreztük meg a helyi járulék hiányát. Ugyanis a bégaszentgyörgyi község fedezi a fontosabb kiadásokat. A beruházásokkal már más a helyzet. Szerencsére nekünk maradt bizonyos tartalék pénzünk a tavalyi évről, így az idén sikerült megjavíttatni a Rákóczi Ferenc utcában a betonutat, a munkálatok a napokban fejeződtek be – mondta a helyi közösség elnöke.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány támogatásával a tavaly elkezdett Ifjúsági Otthonnak a felújítását is folytatják, mintegy 500-600 ezer dinár értékben, ugyanígy az iskola felújítását is – tartományi támogatásból.

– Szerencsére az elmúlt évek során sikerült az összes középületünket felújítani. Az Ifjúsági Otthon felújítása most van folyamatban. Reméljük, hogy anyaországi támogatással az elkövetkező néhány évben teljesen sikerül az épületet felújítani és a különböző szervezetek, egyesületek is majd tudnak ott dolgozni. Szeretnénk a helyi civil szervezetek otthonává átalakítani és rendezni a Sportközpontot is. Hogy ott tudjuk megtartani a különböző szabadtéri rendezvényeket. Bízunk abban, hogy pályázati támogatásokból biztosítani tudjuk a rendezvényeink folyamatosságát: itt elsősorban a Falunapra gondolok és a Kukoricafesztiválra. Folyamatban van a Torda és az anyaországi Balástya közös, határon átnyúló együttműködési projektumának a megvalósítása. Függetlenül attól, hogy továbbra is fogyatkozik ez a falu, még mindig vagyunk annyian mi, akik itt maradtunk, hogy ezeket a rendezvényeket sikeresen meg tudjuk szervezni. Ezek a rendezvények is éltetik Tordát – mondta Dobai János.

A legnagyobb gond itt is a munkahelyek hiánya. A mezőgazdaságon kívül egyéb munkalehetőség alig van. Pedig a megművelhető földeken kívül egyéb természeti kincse is van a falunak. A Szent György, Jordán és Torda néven ismert gyógyvizeket, 1930-tól 2000-ig palackozták. A természeti kincs azóta jobb időkre, pontosabban beruházóra vár. Jó hír, hogy a belgrádi Földrajztudományi Egyetem szakemberei is elvégezték a víz kivizsgálását, a Tartományi Gazdasági Titkárság megbízásából. Az eredményeknek köszönhetően pedig Torda bekerült az ötven szerbiai település közé, amelyekben van lehetőség a gyógyvíz vagy termálvíz hasznosítására.

Szerencsére a faluból nem akar mindenki elköltözni. Sőt van, aki ide költözik, mint a magyarcsernyei Jónás Sándor, aki Tordán próbálja megtalálni a boldogulást feleségével, Leontinával és héthónapos kisfiukkal. A Prosperitati pályázatának köszönhetően házat vettek és most vállalkozás beindítását tervezik. Mint mondják, külföldre nem szeretnének elköltözni, csakis itthon látják a jövőjüket.

Az itt élők többsége mezőgazdaságból él, számolt be Dvorák Ede, a Tordai Földműves Szövetkezet igazgatója. Az égiek viszont az idén nem kegyesek a gazdához, merthogy a tordai határ is porzik.   

– Tavaly nagyon jó termésünk volt, átlagon felüli csapadékmennyiséggel. Annak eloszlása is kedvező volt. Tavaly szeptembertől azonban kedvezőtlen a helyzet. Októberben mintegy 10 liter, novemberben 22-23 liter csapadék hullott, decemberben és januárban mintegy 60 liter esett. A búza csak január végén, március elején kelt ki. Viszont ezután beköszöntött az igazi szárazság: 12 liter esett februárban, 10 liter március folyamán. Ráadásul ezt magas hőmérséklet kísérte, és nagyon gyorsan kipárolgott az a kis nedvesség is a földből. Ha a napokban nem esik nagyobb mennyiségű csapadék, akkor baj lesz. A búzánál kezdenek sülni az alsó levelek. Legalább 50 liter csapadék kellene havonta – aratásig. Akkor  közepes termésre lehetne számítani –  mondta a szövetkezet igazgatója.

A helybeli Ady Endre Általános Iskolának jelenleg 110 tanulója van. Ebből tíz elsős és 15 végzős tanuló. Ahogy Kovács Zsuzsanna tagozatvezetőtől hallottuk, őszre 12 első osztályost várnak, ami azt mutatja, hogy a tanulók létszáma egyelőre állandósult. Az iskola felszereltsége jó. Tartományi támogatásból az épületet felújították, a fűtésrendszert korszerűsítették. A magyar kormány támogatásával pedig kibővítették az óvodát, így mindkét csoport egy váltásban dolgozhat. Egyedül még csak a tornatererm hiányzik.

Tapolcsányi Emanuel atya ötödik éve tordai plébános. Elmondása szerint a negatív népességi mutatók továbbra is érezhetőek. Viszont tapasztalható a tordaiak ragaszkodása a szülőfalujukhoz, a templomukhoz.

–  Ez annak a jele, hogy szeretnek az emberek valakihez, valamihez tartozni. Így a mi esetünkben konkrétan az egyházhoz. Zsinatunk fő mottója az, hogy Jó nekünk itt! Vannak, akik eltávoztak körünkből, a településünkről, máshol, a nagyvilágban, próbálnak szerencsét, de rajtuk is észre lehet venni, hogy ha hazaérkeznek, akkor örömteli hangulatban teszik azt, illetve nagyobb örömmel térnek haza, mint ahogy mennek vissza, idegenbe –  mesélte Emanuel atya, akitől megtudtuk, hogy tavaly négy esküvő volt a tordai templomban, és egyelőre talán az idén is így lesz. Az elsőáldozás április 28-án, majd az azt követő héten, május 5-én lesz a bérmálkozás.

A fogyatkozás ellenére Tordának száz fiatal néptáncosa van, ilyen létszámra népesebb magyarlakta településeken is büszkék lennének. Sári Enikő, a Petőfi Sándor MME Kincsünk néptáncegyüttes művészeti vezetője a néptáncosokat méltatta.

– Öt csoportban működünk: vannak a pöttömök, picik,  kicsik, középsők és a felnőttjeink. Nagyon sok gyerekkel foglalkozunk és annak ellenére, hogy a falunkban ilyen kevesen vagyunk, mégis a gyerekek itt vannak. Nagyon nagy köszönettel tartozunk nemcsak a szülőknek, a csoportvezetőknek, a koreográfosoknak , hanem mindenkinek, aki támogat bennünket –  mondta Sári Enikő.

A tordaiak pedig már készülnek is a legnagyobb ünnepükre, a Falunapra, amit az idén május 16-a és19-e között ünnepelnek, szokásosan gazdag műsorral. Többek között fellép a nagykikindai Kurunci zenekar, a Dupla KáVé és Köteles Cindy és bemutatkozik az Ocho Macho zenekar is.

MA MAGYAR SZÓ-ÉLŐÚJSÁG TORDÁN

A 75 éves Magyar Szó élőújságát és a Magvető gálarendezvényét ma 20 órai kezdettel tartjuk meg Tordán a Kultúrotthonban. Ótos András válogatásában képkiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a műsor előtt.

Vendéglátónk Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke.

A Magyar Szó részéről jelen lesz Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. vezérigazgatója, Varjú Márta, lapunk főszerkesztője, Németh Zoltán és Kabók Erika főszerkesztő-helyettesek, Fodor István nyugalmazott újságíró-szerkesztő, Kecskés István újságíró és Varga Attila, a Magvető szerkesztője, valamint Molnár Zoltán színművész, a műsorvezető Máriás Endre. Vendégünk Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Elvira és Fremond Árpád köztársasági képviselő, Juhász Attila, az agrártárca államtitkára, Nyilas Mihály tartományi kormányfőhelyettes, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, valamint Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap vezérigazgató-helyettese.

A műsor folyamán fellépnek a helybeli óvodások, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncosai és citerásai, az Angels egyesület énekesei és a törökbecsei Jókai Mór Művelődési Egyesület tánccsoportja. Gálarendezvényünkön kisorsoljuk a Magvető idei nyereményjátékának ajándékait. Ezt követően a helybeliek részére gazdag tombola következik