2024. március 29., péntek

A tudás és az innováció nyomában

A számítástechnikát kívánja a hatékony földművelés szolgálatába állítani a BioSens projektuma

– Amikor Szerbia miniszterelnöke lettem, pontosan ilyen jövőképem volt az országról: egy modern, versenyképes államé, amely lépést tud tartani a negyedik ipari forradalommal, hiszen a tudás és az innováció tükrében halad tovább – mondta Ana Brnabić kormányfő (a felvételen) az újvidéki BioSens Intézetben tett látogatása során.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

Az ANTARES projektum keretében tegnap hivatalosan útjára indult a BioSens akcelerátor programja, amely a régióban elsőként nyújt teret az IT-vállalatoknak abban, hogy innovatív termékeik és szolgáltatásaik révén részt vegyenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésében.

A program révén a hazai információs technológiai szektor összesen 16,5 millió euró értékű, vissza nem térítendő támogatásban részesül, amelyet a BioSens Intézet az Európai Bizottság eszközeiből biztosít. A pályázati felhívásokat az idei év utolsó negyedében teszik közzé, amelynek keretében 85 új innovatív ötlet támogatása valósulhat meg. A program több mint 20 hazai és külföldi mentort gyűjt össze, akik a három hónapos képzési időszak alatt a legsikeresebb pályázókkal foglalkoznak – tette közzé a tanácskozás megnyitóján Vesna Bengin, az ANTARES projektum vezetője. Kiemelte, hogy 2014-től máig a BioSens 15,2 millió euróval támogatta a hazai IT szektor fejlődését.

Ana Brnabić beszédében kiemelte, hogy Szerbia a régió központjává vált a digitalizáció és az innováció tekintetében.

– A hazai mezőgazdaság a legerősebb gazdasági ágazat Szerbiában, hiszen nagyban hozzájárul a társadalmi össztermék növekedéséhez és a gazdasági fejlődéséhez. Mezőgazdaságunknak azonban változnia kell. Hatékonyabbnak, technológiailag fejlettebbnek kell lennie ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni hatalmas lehetőségeit, amelyek sajnos még mindig nincsenek kellőképpen kihasználva. Ezért fontosak a digitalizáció irányába tett lépések, hiszen ezek sokkal erőteljesebb gazdasági növekedéshez vezethetnek – ecsetelte Brnabić.

Hozzátette, fontos, hogy a BioSens Intézet épületének munkálatai mielőbb befejeződjenek, hiszen ezáltal láthatóvá válik, hogy az európai digitalizált mezőgazdaság egyik vívmánya Újvidéken, Vajdaságban, Szerbiában található. Az épület a fejlődés új irányának egyik szimbóluma – emelte ki Brnabić.

Milos Vučević, Újvidék polgármestere elmondta, hogy a BioSens Intézet nagy eredménye, hogy sikeresen ötvözte azt, amiről Vajdaság és Újvidék ismert: a mezőgazdaságot és az IT szektort. Kiemelte, hogy remélhetően a hazai termelőknek lesz elég akaratuk és erejük ahhoz, hogy elfogadják a legújabb technológiák alkalmazását.

– A digitalizáció lényege, hogy megőrizhető formában tudjuk rögzíteni az adatokat, illetve folyamatosan visszakeressük és összehasonlítsuk őket. Nem Excell táblázatokon és nem papíron, hanem képi formában jelenítjük meg azt a rengeteg adatot, amelyet utána összehasonlítunk parcelláról parcellára. A precíziós gazdálkodásnak azonban vannak nehéz pontjai is, az egyik legnehezebb pont, hogy felkészítsük az embereket az új technológiák használatára. Ez egy lassú folyamat. Mi az egész bérezési rendszerbe beépítettük, hogy minél többet tanulhassanak az embereink, és hogy érdekükben álljon új ismereteket szerezni. Sokat járunk Magyarországon, ahol terepen próbáljuk ki az alkalmazottakkal közösen az új vívmányokat – tudtuk meg Harmati Istvántól, a Krivaja Kft. igazgatójától, aki négy éve alkalmazza a precíziós gazdálkodást a növénytermesztésben.