MÚLTIDÉZŐ

A Szent Gallen-i apátság

Czékus Borisz

2019. április 1., 19:02

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Abban az időben, amikor a hunok még lóháton portyáztak, a mai Svájc területén betévedtek egy kolostorba.

A kolostor

A kolostor

A Szent Gallen-i székesegyház

A Szent Gallen-i székesegyház

A Szent Gallen-i székesegyház belül

A Szent Gallen-i székesegyház belül

Mindenki elmenekült a barbár magyarok íjai elől, csak a bolond Heribáld barát várta őket a kolostor udvarán. Ő is kizárólag azért maradt, mert a rendfőnöktől még nem kapta meg az az évi sarunak való bőrt. Amikor a magyarok látták, hogy semmi érték sincs a kolostorban, csak két hordó bor és egy marha, nekiültek az udvaron, és jót lakmároztak Heribálddal, majd mámorosan eltávoztak, és végigpusztították vagy felgyújtották Elzászt, Lotharingiát, Burgundiát és a Loire völgyén keresztül az óceánig meg sem álltak. Amikor a bencés szerzetesek visszamerészkedtek, megkérdezték Heribáldtól, hogy tetszettek neki Szent Gallen ellenségei. Ő mosolyogva így felelt: „A magyarok nekem nagyon tetszettek. Higgyétek el nekem, soha vidámabb embereket nem láttam kolostorunkban.” És ismét elszunnyadt.

Ezerötszáz évvel ezelőtt március 21-én született az a Nursiai Szent Benedek, aki megalapította a ma 9000 szerzetest számláló Benedek-rendet. Ez volt a római katolikus egyház, és de facto a kereszténység első szerzetes rendje. Nyolcvan évvel a rend megszületése után, Szent Gallenben már állt a bencések kolostora. A templomot egy írországi hittérítőről, Szent Gálról nevezték el. A kolostor körül hamarosan kiépült Szent Gallen települése, és a bencések megnyitották a város első iskoláját. Sok művész, csillagász és hittudós érkezett az iskolába tanítani. Az apátság csillagászai voltak az egyetlenek Európában, akik lejegyezték 1006-ban az SN1006 szupernóvát. Ez volt az emberiség történelmének eddigi legfényesebb csillagközi eseménye. A feljegyzés szerint a fényereje olyan nagy volt, hogy éjszaka olvasni lehetett a fényénél és árnyékot vetett. De az igazi kincs a kolostor könyvtára lett. A tágabb környék összes kolostorából érkeztek ide szerzetesek, akik buzgón másolták és fordították a kódexeket, és tették az apátságot világhírűvé.

Az apátsági könyvtár

Az apátsági könyvtár

Később pont ezek a kódexek okozták az apátság vesztét. A reformáció hamar megvetette lábát a környéken, és természetesen a legértékesebb templom esett legkorábban áldozatául. A lakosság néhány hónap alatt áttért az új hitre, és elűzte az apátot. De nem tartott sokáig az új hatalom irányítása. Visszajött az apát, újra alapította az apátságot, sőt a nyájat is visszatérítette a katolikus hitre. Innentől kezdve többé-kevésbé békés évtizedek köszöntöttek a bencésekre. Annak szentelhették idejüket, amire felszentelték őket: ora et labora, azaz imádkoztak és dolgoztak. 

A VIII. századi alapítása óta az apátság szellemi és vallási központként ismert. A barokk stílusban épített lenyűgöző székesegyház és a könyvtár ennek a figyelemre méltó építészeti komplexumnak a fő ékkövei, amelyek 12 évszázados folyamatos tevékenységet tükröznek. 1983-ban a világ elismerte a hely fontosságát, és a Világörökség részévé tette az apátságot. A templom és a körülötte lévő apátsági épületek 1755 és 1768 között nyerték el mai formájukat. A XVIII. század közepén épített épület egyike Európa utolsó monumentális barokk épületeinek. A fehér belső teret zöld stukkódekorációk törik meg rózsaszín márványoltárokkal és képkeretekkel. A mennyezet freskóiról angyalok, kerubok, szentek és egyéb bibliai alakok szemlélik a híveket. A szentély alatt a XIX. századból származó kripta a kolostor legrégebbi része. Itt pihennek Szent Gál ereklyéi, és itt nyugszik Szent Otmár és több püspök, valamint apát.

A Szent Gallen-i kolostor könyvtára ma Európa egyik leggazdagabb középkori gyűjteményét őrzi. A 160.000 kötetből több mint ötszáz elmúlt ezer éves, de őriznek itt 2200 kézzel írott kódexet is. A Casus monasterii Sankti Galli kódexben írta le Ekkehard szerzetes Heribáld történetét, és még sok-sok krónikát a kalandozó magyarok 11 évszázaddal ezelőtti portyázásairól.

 

 

Megnevezés

A Sankt Gallen-i apátság

Ország

Svájc

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve

1983.

Azonosító

268

Terület

1 ha

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége