A középiskolás diákok euroszkeptikusok, vagyis kritikus szemmel tekintenek az Európai Unióra, csupán 11 százalékuk gondolja úgy, fontos, hogy Szerbia EU-tagállam legyen, 25 százalékuk szerint viszont ez egyáltalán nem fontos – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Polgári Kezdeményezés (Građanske inicijative) és a Civil rights defenders szervezet végzett a középiskolás diákok körében.
A polgári nevelés tantárgy hatásának értékelésével foglalkozó felmérés során kiderült, hogy a tizenévesek nem bíznak az állami intézményekben és az önkormányzatokban, elsősorban önmagukban, a családjukban és a vallási intézményekben bíznak. A politika mellékes számukra, csak felületesen, hevenyészve követik az aktuális eseményeket, és háttérbe szorul a társadalmi elkötelezettség is.
A fiatalok továbbra sincsenek tisztában a rasszizmus, a faji felsőbbrendűség fogalmával, és nem ismerik bizonyos nemzetközi intézmények hatáskörét, sem azt, milyen szerepük van a polgároknak egy demokratikus társadalomban.
A középiskolások legfontosabb információforrása az internet, mintegy 75 százalékuk onnan tájékozódik a lakhelye, az ország vagy a világ eseményeiről, miközben a televízió is még mindig kiemelkedő szerepet tölt be; a megkérdezettek 53 százaléka onnan is tájékozódik.
A szociális távolságtartás kérdésből kiderült, hogy csökkent a türelmetlenség a kisebbségek iránt, a megkérdezetteknek a 36 százaléka mégis tartaná a távolságot az albán kisebbséggel, 41 százalékuk az LGBT közösség tagjaival, 40 százalékuk pedig az AIDS-ben megbetegedettekkel.
A tíz évvel ezelőtt, 2009-ben végzett felmérés eredményeihez képest a fiatalok magasabb tudásszintet mutattak, sőt elégedettek a polgári nevelés tantárggyal, illetve a tanárukkal. Az iskolák igazgatóinak kétharmada gondolja úgy, hogy a polgári nevelést kötelező tantárgyként kellene bevezetni. Negatívumként a tantárggyal kapcsolatban felmerült, hogy még mindig gondot okoz a tankönyvhiány, illetve ez a tantárgy nem kap elég rendszerbeli támogatást, nincsenek sem kézikönyvek, sem taneszközök, amelyek segíthetnék a tanárok munkáját, így emiatt kritika érkezett az oktatási minisztériumhoz.
A felmérésben 1073 diák, 36 tanár és 20 középiskola igazgatója vett részt.
