(Fotó: Beta/AP)
Politikai káosz és patthelyzet váltotta föl az eredetileg mára tervezett brit EU-kilépést (Brexitet). A tagság megszüntetése ugyanis egyelőre elmarad, mert a szigetország parlamentje még mindig nem hagyta jóvá a Brüsszellel kötött válóokmányt. Szerdán is csak a Brexit-nap elodázását tartalmazó forgatókönyv elfogadásáig jutott.
Az eredeti tervekkel ellentétben ma biztosan nem lép ki az EU-ból Nagy-Britannia. Az időpontot későbbre tolják, ami már múlt péntek óta (nemzetközi jogi értelemben) hatályos egyezség Brüsszel és a Theresa May miniszterelnök vezette brit kormány között, bár meghatározott feltételek teljesüléséhez kötött. Ezek: a brit parlamentnek legkésőbb a héten el kell(ene) fogadnia a May-kabinet (tavaly) Brüsszellel kötött megállapodását és a hozzá tartozó politikai nyilatkozatot. Kedvező szavazás esetén a kilépés május 22-éig halasztható.
Ha a képviselők ismét elutasítanák a Brexit-megegyezést, miként azt korábban már megtették, a kilépés dátumát csak április 12-éig lehetne kitolni. Ráadásul ebben az esetben az Egyesült Királyságnak papírok nélkül, rendezetlen körülmények között és teljes bizonytalanságban kellene becsuknia maga mögött az EU ajtaját. Mindenki attól tart, hogy ez a „megoldás” óriási felfordulást és súlyos gazdasági károkat okozna a szigetországban. (A kormány sorozatos kudarcai, illetve a Brexit-ügyben folyó meddő parlamenti csatározások egyébként is nagy jogi és politikai zűrzavart okoztak már az Egyesült Királyságban.)
A két új határidőig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további teendőire vonatkozó elképzeléseit is. Brüsszel állásfoglalást vár tőle arról, hogy Nagy-Britannia részt akar-e venni a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon. Ha az utóbbira igent mondana, a Brexit időpontját akár még tovább halaszthatnák. Ám ha London nem kíván részt venni az EP-választáson, s a brit parlament továbbra is képtelen elfogadni a „Brexit-papírokat”, április 12-én elvileg megállapodás nélkül szűnhet meg a szigetország EU-tagsága.
Az uniós társállamok már múlt csütörtökön rábólintottak erre a – válási időponttal kapcsolatos legújabb feltételeket tartalmazó – forgatókönyvre. A brit parlament alsóháza azonban csak a hét közepén (szerda éjjel) adta meg hozzá a beleegyezését. Igaz, a képviselők nagy többséggel (441:105 arányban) támogatták azt, hogy az eredeti (a március 29-ei) Brexit-dátumot tegyék későbbre. A halasztásnak köszönhetően a brit uniós tagság a (közel)jövőben érhet véget.
Ám továbbra sem tudni biztosan, hogy a szigetország mikor és milyen feltételekkel távozik az Unióból. A brit parlament ugyanis január 15-e óta már kétszer utasította el a May-kormány és Brüsszel által 2018 novemberében aláírt Brexit-egyezményt, illetve a politikai nyilatkozatot a válást követő jövőbeli kapcsolatokról, azaz a brit EU-tagság rendezett megszüntetéséről.
Elvben más megoldások is lehetségesek. Alsóházi képviselők – a patthelyzet feloldása érdekében – a napokban nyolc javaslatot is megfogalmaztak, amit sokan parlamenti puccsként értelmeztek. A szerdai szavazáson azonban mindegyik indítványukat elutasította a többség. Köztük azt a kettőt is, amelyek azt tanácsolják, hogy a – bizonytalanság és a folyamatos belpolitikai csaták miatt az összeomlás szélére sodródott – May-kabinet vonja vissza a kilépési kérelmet vagy írjon ki referendumot a Brexit-megállapodásról.
Persze megtörténhet az is, hogy a képviselők (harmadik nekifutásra) végül elfogadják a Brüsszellel kötött Brexit-alkut. A siker érdekében May már a lemondását is felajánlotta, hangsúlyozva, hogy ragaszkodik hazája távozásához az EU-ból.
