Egyre nagyobb veszteségeket okoz a Köztársasági Földmérési Intézet dolgozóinak egy hónapja tartó sztrájkja, a vállalatok, a polgárok és a nagyobb mértékű infrastrukturális projektumok kivitelezői látják folyamatosan a kárát annak, hogy nem tudják idejében beszerezni a szükséges bizonylatokat, iratokat. A szerb kormány kezdetben felkészületlenül reagált a munkabeszüntetés hírére, s csaknem négy hetet kellett várni, hogy hivatalosan is felkeressék a sztrájkolókat, annak ellenére, hogy éppen egy állami alapítású intézményről van szó, a dolgozók tiltakozása tehát állami ügynek számít. Először Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter intézett levelet az érintett szakszervezetek képviselőihez, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka mellőzése óriási károkat okoz az országnak és polgárainak. A kormány azonban közben úgy döntött, mégsem ez a miniszter az illetékes az esetleges tárgyalások lefolytatásában, így kijelölte Zoran Đorđević foglalkoztatásügyi minisztert, hogy tárgyaljon az elégedetlen dolgozókkal. Az első találkozón csupán annyi történt, hogy a miniszter időt kért, napokon belül tájékoztatni fogja a kormánytagokat a sztrájkolók követeléseiről és az intézetben kialakult állapotokról, bizottságot alakít, amely foglalkozik majd az üggyel.
Időközben rosszabbra fordult a viszony a Köztársasági Földmérési Intézet vezetősége és a munkások között. A dolgozók azt állítják, megfélemlítik őket, felmondással fenyegetőzik az intézmény vezetősége, továbbá száz kilométernél is nagyobb távolságra kívánják lakóhelyüktől áthelyezni azokat, akik kitartanak a sztrájk mellett. A vezetőség ugyanakkor azt állítja, a sztrájkolók munkabeszüntetése törvényellenes, megtörtént, hogy megakadályozták a polgárok bejutását az intézetbe, ami ellentétben áll az előírásokkal, követeléseik alaptalanok. A munkások képviselői és az intézet vezetői már bűnvádi feljelentéseket is tettek egymás ellen, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy bírósági per is lesz a sztrájk körül kialakult botrányból.
Borko Drašković, az intézet igazgatója a NIN hetilapnak nyilatkozva elmondta, az állami szervek eddig nem keresték fel az intézményt. Szerinte a média és a közvélemény tévesen nevezi sztrájknak a dolgozók engedetlenségét, egy törvény szerint sem lehet azt ekként definiálni, s szerinte majd a bíróságnak és a munkafelügyelőségnek kell meghatároznia, hogy mit is csinálnak most a dolgozók valójában akkor, amikor részlegesen nem tesznek eleget a feladataiknak. Hozzátette, a felügyelőség már járt a hivatalokban, utasítást adott a munkásoknak egyes tolóablakok megnyitására, semmit sem csinált utólag azonban akkor, amikor ennek az utasításnak az alkalmazottak nem tettek eleget. Az igazgató szerint a sztrájk azért sem számít legálisnak, mert azt előzetesen nem jelentették be, továbbá azért sem, mert az előző, decemberi munkabeszüntetés felfüggesztéséről szóló megállapodás részletei is törvénybe ütköznek.
A sztrájkbizottság tagjai ugyanakkor azt állítják, éppen az előző megállapodás egyik kitétele – miszerint bejelentés nélkül sztrájkba léphetnek, ha nem teljesítik a megállapodást – garancia arra, hogy a mostani, második munkabeszüntetés teljesen legális. Nebojša Pejčinović, a sztrájkbizottság tagja közölte: három szakszervezet is sztrájkot hirdetett, a fő okok között pedig a béreket említette, melyekkel az állam, szerintük visszaélt. Az előző megegyezést követően ugyanis öt százalékkal növelték azokat, viszont azonnal megszüntették a különféle bónuszokat, amelyek következtében a fizetés alacsonyabb lett mint korábban. Ma rosszabbak a fizetések, mint 2014-ben voltak, hangsúlyozta. A munkáltató diszkriminációt is folytat, a sztrájkolók nem kaptak újévi ajándékcsomagot, továbbá listázza a meghatározott időre alkalmazott dolgozókat, akiknek abban az esetben, ha sztrájkolnak, nem hosszabbítják meg a szerződésüket. A munkások azt követelik, hogy a törvény szerint számolják el béreiket, vonják felelősségre az előző megállapodás megszegőit, hozzanak létre ellenőrző bizottságot, amely az intézet vezetőségének munkáját felügyelné.
A sztrájkolók szerint Szerbia-szerte 75 kataszteri hivatalban szüntették be a munkát, a vezetőség szerint csak 22-ben, ami a dolgozók „mindössze” 15 százaléka.
