A tavasz és az enyhe idő kedvez a különféle betegségeket terjesztő rovarok megjelenésének, amilyenek a szúnyog és a kullancs. Így aktuális a kérdés, hogy mikor kezdődik el ezeknek a kártékony rovaroknak az irtása városunkban. Ez ügyben kerestük meg a városi Kommunális-ügyi, Energetikai és Közlekedési Titkárságot. Dr. Nebojša Bohucki járványügyi szakorvossal pedig arról beszélgettünk, mi magunk mit tehetünk az olyan betegségek megelőzése érdekében, mint amilyenek a nyugat-nílusi láz vagy a Lyme-kór.
A titkárságtól kapott írásos válaszból megtudtuk, hogy a szúnyogok és kullancsok irtására az idei és a következő évre a közbeszerzési pályázatot február 25-én írták ki, és csütörtökön zárul le. Az erről szóló szerződést várhatóan április 15-én kötik meg. A titkárság szerint így az irtást április második felében, legkésőbb 26-áig tudják elvégezni. Az irtás második fázisára, augusztus 25-e és szeptember 15-e között kerülhet sor, az időjárási viszonyoktól, valamint a kullancsok számától függően. Az irtást hasonló időszakokban hajtják végre a 2020-as évben is. Az akció keretében biológiai és kémiai kezeléseket végeznek el a Szabadka város területén található kisebb vízfelületeken. Emellett a helyi közösségeken keresztül és standoknál szúnyoglárvák elleni biológiai tablettákat osztanak szét a polgárok körében.
Arra a kérdésünkre, hogy Szabadka város területén melyek azok a részek, amelyeken a legtöbb szúnyog és kullancs található, a titkárságtól azt a választ kaptuk, hogy a legtöbb kifejlett szúnyogot Palicson, Hajdújáráson és Királyhalmán találni. Ennek az az oka, hogy ezek a helyi közösségek védett természetvédelmi területeken vagy azok közelében találhatóak, ahol az irtás természetvédelmi okok miatt csak korlátozottan végezhető el. A városi helyi közösségek közül Sándorban található a legtöbb szúnyog, a sándori mocsár miatt, amely nehezen megközelíthető. Így itt a szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok irtása is csak korlátozottan végezhető el.
A tervezett rovarirtások keretében a szúnyogok és kullancsok irtását végzik el, mivel ezek a rovarok terjesztenek az emberek és állatok életére veszélyes betegségeket, mint amilyenek a nyugat-nílusi láz, a Lyme-kór, a szívféreg stb. A fent említett betegségek az úgynevezett vektor-betegségek. Ezeket a betegségek rovarok viszik egyik élőlényről a másikra. A járványtanban a betegségeket terjesztő élőlényeket nevezik vektoroknak, tudtuk meg dr. Nebojša Bohuckitól, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosától. Hazánkban kizárólag a szúnyog és a kullancs jelenik meg vektorként.
A szúnyogok nálunk a nyugat-nílusi lázat terjesztik. A szakember kiemelte, hogy vannak akik tévesen azt állítják, hogy csak a tigrisszúnyog terjeszti a nyugat-nílusi lázat. Valójában minden szúnyogfaj vektora ennek a betegségnek, így a tájainkon leggyakoribb Culex nevezetű szúnyogfaj. A betegséggel kapcsolatban a szakember elmagyarázta, hogy az ötven évnél fiatalabb embereknél a betegség nem veszélyes, ők mindenféle tünet nélkül átvészelik. Az ötven évnél idősebb személyeknél már jelentkezhet fej-, izom- vagy ízületfájás. Súlyosabb esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is felléphet. Nebojša Bohucki hozzátette, hogy az előző évben Szerbiában hivatalosan 415 személynél diagnosztizáltak nyugat-nílusi lázat, és közülük 36-an haltak meg ebben a betegségben. Emellett a szúnyogok terjesztik a szívférget is, de ez az élősködő csak az állatokra veszélyes, például a kutyákra. Ha a szívférget a szúnyog emberi szervezetbe juttatja, a féreg elpusztul.
Dr. Nebojša Bohucki (Fotó: Patyi Szilárd)
– A szúnyogok ellen leghatásosabb a szervezett szúnyogirtás. Persze azért néhány szúnyog így is túléli az irtást. Az esővízben a lárvák meg tudnak maradni. Ezért nagyon fontos, hogy a lakosok eső után a vödrökben, kannákban, hordókban felgyülemlett vizet ürítsék ki – tanácsolta a szakember, és hozzátette, hogy ajánlatos a szúnyoghálók használata. Ha pedig a szabadban tartózkodunk, akkor használjuk szúnyogriasztó készítményeket. Ezek egyben a kullancsok ellen is hatékonyak.
A kullancsokkal kapcsolatban Nebojša Bohucki elmondta, hogy ezek a vérszívók az igen súlyos betegségnek számító Lyme-kór vektorai. Ez egy fertőző neurológiai betegség, amely ízületi gyulladással jár, de súlyos esetekben akár szívritmuszavart is okozhat. Hozzátette, hogy minden évben csak Vajdaságban mintegy kétszáz új esetet regisztrálnak. A szakember legfontosabb tanácsa, hogy miután valaki a természetben járt, alaposan vizsgálja át saját testét, és olyan kicsi fekete szemölcsszerűségeket keressen magán, amelyek korábban nem voltak rajta. Ezek a kullancsok. A gyermekek esetében a szülők vizsgálják meg a kicsiket. Bohucki felhívta a figyelmet arra, ha valaki talál magán egy kullancsot, és nem tud azonnal orvoshoz fordulni, akkor csipesszel távolítsa el, ne várjon vele napokat, hogy orvossal szedesse ki. Ha a fej a sebben marad, azt egy fertőtlenített tűvel távolítsa el. Ez után a sebet folyamatosan figyelni kell. A Lyme-kór lappangási ideje 3–32 nap. Ha ez alatt az idő alatt a seb körül megjelenik egy kokárdaszerű bőrpír, amely egyre nagyobbá válik, akkor orvoshoz kell fordulni, mert az a kór egyik tünete.
A járványügyi szakorvos azt is elmondta, hogy bár jelenleg kizárólag a szúnyog és a kullancs a két vektor tájainkon, a klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben új vektorok is megjelenhetnek, amelyeket szintén irtani kell majd, mert a klímaváltozás pont a paraziták és a vektor-betegségek terjedésének kedvez a legjobban.
