Hajmeresztő jóslatot mondott néhány elemző tavaly decemberben Németországról. Bár maguk is hangsúlyozták, hogy valószínűtlennek tartják a megfogalmazottakat, mégis majdnem megvalósult, amit 2019 harmadik negyedévére vizionáltak. Nevezetesen az, hogy Európa meghatározó hatalmának, vagyis Németországnak a gazdasága recesszióba kerülhet.
Gyorsan kiderült azonban, hogy kissé elszámították magukat. Ha ugyanis 2018 végére teszik az időpontot, majdnem megvalósul a jóslatuk. Recessziót ugyan akkor sem regisztrált senki az országban, de az utolsó negyedévben épphogy sikerült elkerülni a visszaesést.
A német gazdaság „csak” stagnált 2018 utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest, amikor bizony már 0,2 százalékkal zsugorodott, vagyis a negatív tartományba került. Berlin és az EU így fellélegezhetett, hiszen a világ negyedik legnagyobb gazdasága elkerülte a technikai recessziót, ami akkor alakul ki, ha egy országban két egymást követő negyedévben „mínuszos” a bruttó hazai össztermék (GDP).
A 2008-as pénzügyi válság utáni több éves vészterhes időszak óta az EU mintha már el is szokott volna ettől a jelenségtől. Különösen pedig az eurózóna, ahol legutóbb 2015-ben Luxemburgban jegyeztek fel sorozatban negatív negyedéves GDP-számokat. A nehézségeket azonban sikerült leküzdeni a kis országban, amely nem mellesleg a leggazdagabbak közé tartozik az egész Unióban.
Tavaly azonban újabb euróövezeti tag került bajba: Olaszország, amelynek gazdasága évtizedek óta bukdácsol. Az év második felében csúszott újra recesszióba. A történtek, továbbá a németek gyenge teljesítménye (június és december vége között), illetve az uniós gazdaság 2018-as lendületvesztése után egyre többen kíváncsiak arra, hogy ebben az évben bővül-e az európai országok recessziós listája.
A legnagyobb figyelem továbbra is Németországra irányul, mert félő, hogy az idén is folytatódik az ottani gazdaság lejtmenete. Recesszióra ugyan nem számítanak az elemzők, de már az egyik legfontosabb szakosított helyi intézet, a müncheni CESifo is a GDP-növekedés erőteljes lassulásától tart. Legújabb előrejelzése szerint a német gazdaság 2019-ben – az ősszel feltételezett 1,1 százalék helyett – alig 0,6 százalékkal növekedhet, a tavalyi 1,4 százalék, illetve a 2017-es és 2016-os (egyaránt) 2,2 százalék után.
A mögöttünk hagyott esztendőben az ország erősen exportorientált gazdaságát több – főként külső – tényező is hátráltatta. Ezek közül kiemelkedik az Egyesült Államok, Kína és az EU közötti kereskedelempolitikai konfliktus.
Bár a CESifo 2019-re vonatkozó prognózisa szerénynek tűnik, ha megvalósul, a növekedés fenntartásával az idén is folytatódhat a már tizedik éve megszakítás nélküli német konjunktúra. Az Angela Merkel kancellár vezette szövetségi kormány sem számol recesszióval. Igaz, állítólag már mindössze 0,8 százalékos GDP-bővülést valószínűsít erre az évre, a januárban hivatalos előrejelzésként ismertetett egy százalék helyett, amely nem sokkal korábban még 1,8 százalék volt.
Elképzelhető, hogy 2019 első felében még gyengélkedik a német gazdaság, ám a másodikban – vélik a szakértők – már magához tér. Ha azonban a várakozásokon alul, esetleg kiábrándítóan teljesít, az már – a lassuló világgazdasági hatásokkal együtt – az uniós növekedést is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
