2024. március 28., csütörtök

Tuladuna, avagy százéves a kupuszinai színjátszás

Ünnepélyes bemutatót tartottak a Petőfi Sándor ME színpadán

Helyi színdarab, történet bemutatásával ünnepelte a színjátszás 100 éves jubileumát a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József Színjátszó Csoportja. Az egykori helyi krónikás, Török Péter Tuladuna című, 1914 farsangi időszakában, Kupuszinán játszódó drámai népszínművét láthatta a közönség. A telt ház előtt zajló ünnepélyes bemutató előtt Molnár József rendező, a Színjátszó Csoport vezetője köszöntőjében megemlékezett az évszázados múlt meghatározó eseményeiről, személyiségeiről. Egyebek mellett ezeket mondta:

L. Móger Tímea felvétele

L. Móger Tímea felvétele

L. Móger Tímea felvétele

L. Móger Tímea felvétele

„Száz évvel ezelőtt, a nagy háború után, a bizonytalansággal teli hónapokban idősebb Sturcz József kántortanító úgy érezte, hogy a színjátszás életre hívásával erősítheti a kitartást, a reményt őseinkben, falunk akkori lakóiban. A választás Szigligeti Ede A cigány című népszínművére esett. Az ősbemutatóra 1919. augusztus 1-én, a kupuszini búcsú után került sor. Az előadás nagy sikert aratott és ezzel falunk színjátszása elindult az immár száz éve tartó útján. Lelkes amatőr színészeink kezdetben népszínműveket és vallási témájú darabokat mutattak be, kiegészítve azzal, hogy a két világháború között az akkori törvényeknek megfelelően minden magyar nyelvű előadás előtt szerb nyelvű egyfelvonásos előadást is be kellett mutatni. A színjátszás a második világháború éveiben sem szakadt meg. A második világháború után ifjabb Sturcz József lép apja örökébe, átvéve a rendezői feladatokat. 1947-ben megalakul a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, szárnyai alá véve a helyi színjátszást is. Sturcz tanítóbácsi a felnőttek mellett nagy hangsúlyt fektetett a diákszínjátszás fontosságára is. Ahogy haladunk az időben, a népszínművek mellett megjelennek a zenés vígjátékok is. (...) Később, a megalakuló Négyesfogat műsoraiban is részt vesznek. 1978-ban az egyesület vezetősége úgy dönt, a fiatalabb korosztálynak is lehetőséget ad a rendezésre, ezért hamarosan a meglévő mellé újabb színjátszócsoport is alakul. Az újonnan megalakult csoport első rendezője Zsivu Péter tanár lett, majd őt Szmolenicki József követte, több felejthetetlen előadással. A színjátszásban számomra a mérföldkövet az 1989-es év jelenti. Ekkor Sturcz József tanítóbácsi úgy dönt, hogy rám bízza a rendezést, hiszen ekkor már húszéves színjátszói tapasztalattal rendelkeztem. (...) A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszó Találkozónak állandó részvevői vagyunk, idén immár ötödik alkalommal házigazdái is. Számos szép díjban, elismerésben részesültünk az évek alatt. Színjátszó társulatunk áldozatos munkája elismeréseként, megkoronázásaként Budapesten 2015. augusztus 19-én az Államalapító Szent István-napi ünnepségek keretében Orbán Viktor miniszterelnök úr, vagyis Magyarország Kormánya Külhoni Magyarságért díjjal jutalmazta társulatunkat.”

L. Móger Tímea felvétele

L. Móger Tímea felvétele

A mostani ünnepi előadás műfaja a társulattól nem megszokott drámai, tragikus elemekben bővelkedik. Alaptörténete, hogy annak idején a túlnépesedés következtében nem jutott elegendő földterület egyes gazdáknak, ezért kirajzás zajlott az úgynevezett, Tuladuna részre, a mai Horvátország területére és a kupuszinai, illetve a tuladunai lakosok között különböző szerelmi, családi drámák mentek végbe.

Péter István, a színmű szerzőjének unokája is játszik a darabban. Erről többek között a következőket nyilatkozta:

– Erről a darabról tudni kell, hogy az eredeti szövegkönyv szerint hosszabb terjedelmű, továbbá egyszer a közelebbi múltban az egyesület ki is adta kis könyv formájában, mintegy tisztelegve egy falusi ember szerzői ambíciói előtt. A nagyapám, ha jól emlékszem, annak idején hat budapesti színháznak is elküldte a szövegkönyvet és minden alkalommal visszautasították. Jómagam gyerekként ilyenfajta igyekvő, alkotó, teremtő légkörben nőttem fel. Nagyapámról tudni kell, hogy egy hihetetlenül igénytelen, ugyanakkor fantasztikusan szorgalmas ember volt. Piacozott Zágrábban, évente nyolc hónapon keresztül mindennap, illetve egyébkor a földet művelte. A kemény és emberpróbáló paraszti, gazdálkodói munka mellett esténként, illetve szűkös szabadidejében szépirodalmat olvasott, továbbá hasonló történeteket írt, regélt. Hogy mindennek az emberi, szellemi értéknek, örökségnek tevékeny részese, továbbvivője lehetek, számomra elmondhatatlan öröm és büszkeség – hallottuk a szerző unokájától.

A Tuladuna című színmű szereplői: Csernai Panna, Tadián Viola, Molnár Oszkár, Zsivu Péter, Molnár Dávid, Limburger Dávid, Tadián Zsolt, Limburger Emília, Rekettye Emília, Guzsvány Jázmin, Kiss Gábor, Péter István, Rekettye Andrea, Kiss Katalin, Dubacz Éva, Limburger Georgina, Tumbász Dávid, Magyar Péter.

A zenei összeállítás mgr. Dienes László és Koleszár Nándor, a díszlet és a technika pedig a Petőfi Sándor ME lelkes szakértői, illetve kreatív csapatának érdeme.

A kétfelvonásos darabot legközelebb március 30-án, 20 órai kezdettel a doroszlói Móricz Zsigmond MME színháztermében tekintheti meg az érdeklődő közönség.

A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz a Köztársasági Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.