Közép-Bánát magyarlakta falvai napjainkban a megmaradásukért harcolnak. A fiatalok elköltöznek, sok gazdátlanul maradt ház összedőlt. A vidék magyarsága szempontjából Torda és Magyarcsernye helyzete tükrözi a legjobban ezeket az állapotokat. Az itthon maradtak számára ebben a küzdelemben nagy segítséget nyújt a magyar kormány által életre hívott Prosperitati Alapítvány.
Magyarcsernye napjainkban (Fotó: Kecskés István)
Mezőgépek vásárlása, földvásárlás, házvásárlás, méhészkedés terén nyújtanak támogatást azoknak, akik élni akarnak a lehetőséggel.
Magyarcsernye községi székhely, a román határ közelében. A kilencvenes évekig a városok is irigyelhették ipari létesítményeit. Aztán becsukták a cukorgyárat, tönkrement a szövetkezet, vele együtt a malmuk és a pékségük is. Megszűntek a textilipari kisüzemek, a kereskedelmi vállalat. Takaréklángon dolgozik az étolajgyár. Az elvándorlás pedig nagyméretű. Azt mondják, havonta lebontanak egy házat a faluban.
– Az elvándorlás szele végigsöpört Magyarcsernyén is, akár csak a legtöbb vajdasági, magyarlakta településen. Hajdanán ez úgy történt, hogy édesapák, erőteljes fiatalemberek, elmentek pár hónapra külföldre, Magyarországra, Németországba, munkát keresni. Dolgozgattak egy pár hónapot, hazajöttek, és akkor kibírták az egész évet a kis földből és az állattenyésztésből. Manapság már egész családok hagyják el a falut. Egy hétvége alatt. Több esetben a tanév végét se várják meg, hanem a gyerekeket kiveszik az iskolából.
Csúcs Csaba: Nem könnyű ma vállalkozást működtetni (Fotó: Kecskés István)
Az elvándorlás a közösségi életre is kihat. Csökken a gyerekek száma az iskolában, nehézkes a civil szervezetek működtetése. Ugyanis a kényszerhelyzetben már egy személy esetenként több civil szervezetet is képvisel – mondta Tóth László, Magyarcsernye tanácselnöke.
A faluban csak az állami intézményekben vannak munkahelyek, de azok már foglaltak. Marad a földművelés, esetleg vállalkozás. Csúcs Csaba másfél évtizede két boltot és egy terményfölvásárlót működtet. Elmondása szerint nem könnyű, hiszen egyrészt megcsappant a lakosság száma, másrészt a nagyobb üzletláncok megnehezítik a kis elárusítóhelyek munkáját.
– Ugyanúgy a mezőgazdaságban is nehezebben jutunk hozzá állami földhöz, ami szintén hozzájárul a fiatalok kivándorlásához. Mindenféleképp nehéz a helyzet a faluban, nagyon nehéz valamit megvalósítani, gyarapítani. Csak annyi lehetősége van az embernek, hogy amije van, azt fönntartsa, vagy a puszta megélhetést biztosítsa – mesélte.
A mintegy nyolcszáz lelket számláló településen a magyar tannyelvű általános iskola még működik. Ide járnak a tóbai felsősök is. A helyzet most igaz fordított, mivel a csernyei iskolában felújítási munkálatokat végeznek, ezért az itteni diákok utaznak Tóbára. Abban reménykednek, hogy a felújított iskolának a közeljövőben több tanulója is lesz. Ugyanis, ahogy Bacsik Attila tanártól hallottuk 2016-ban Magyarcsernyén 17 újszülött látta meg a napvilágot, Tóbán pedig tíz baba született. Abban kell bízni, hogy ezek a gyerekek szülőfalujukban kezdik majd meg iskoláztatásukat.
Új köntöst kap a csernyei iskola (Fotó: Kecskés István)
Torda egy magyar sziget Közép-Bánátban. A múlt század húszas éveiben ötezer lakosa volt. Ma ezer alá csökkent az itt élők száma. Az elvándorlás több hullámban történt és a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben volt a legnagyobb. Legtöbben Szabadkára és környékére, valamint Németországba költöztek el. Elsősorban a munkalehetőség hiánya miatt.
– Nekünk, akik itt maradtunk, az a feladatunk, hogy az itt élő polgártársaink számára minél jobb életkörülményeket biztosítsunk. Hadd mondjam el, hogy valószínűleg Tordán isszák a legjobb ivóvizet a környéken. Reménykedünk abban is, hogy egy napon újraindul a híres tordai „keserűvíz” hasznosítása. Fiataljaink pedig nagy számban vesznek részt a közösségi életben. Hiszen a művelődési egyesületünkben mintegy 96 fiatal táncos, énekes, zenész működik. A többi kilenc civil szervezettel is nagyon jó az együttműködése a Helyi Közösség Tanácsának – mesélte Lázár Jenő tanácselnök-helyettes.
A kommunális problémák megoldásával eddig nem volt gondjuk. Viszont tavaly december 31-étől nincs helyi hozzájárulás, ami a jövőben gondot okozhat.
A Tordán élők nagy többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Ezért fontos, hogy 2018 szeptembere óta a falunak falugazdásza van, aki útbaigazítást, segítséget nyújt a gazdáknak. Kiss Kornélia 2018. szeptember 1-je óta végzi ezt a munkát.
– Kezdetben nem volt olyan sok érdeklődő, de később már egyre többször segítettem a termelőknek a pályázatok írásában, elszámolásában. Most aktuális a gazdaságok bejegyzése és a gazdaságok felújítása, valamint a változások beírása a kincstár irányában. Az utóbbi másfél héten elég sokan megfordultak, naponta harminc ember is bejön az irodámba. Már nemcsak tordaiak, hanem a környező településekről is – mesélte a falugazdász.
Budai István: A méz kivitele is lehetséges (Fotó: Kecskés István)
A falu egyik legnagyobb múltú vállalkozása Budai István mézfeldolgozó üzeme. Hamarosan fennállásának a 30. évfordulóját ünnepelik.
– Egy kisebb befektetés után a méz kivitelére is képesek lennénk. Hogyha sikerül beszereznünk egy víztisztító rendszert, akkor erre már az év közepén sor kerülhet. A munkaerőhiány miatt gépesítettük az üzemünket és a kivitelhez szükséges minden minőségi engedélyünk megvan – hallottuk Budai Istvántól.
A Prosperitati pályázatainak köszönhetően a múlt évben a vidéken egyre többen próbálkoznak méztermesztéssel.
