2024. március 29., péntek

Életfogytiglani börtönbüntetés Radovan Karadžićnak

A hágai törvényszék jogutódja helyt adott az ügyészség fellebbezésének

Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), a hágai törvényszék jogutódja ma másodfokon jogerősen életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Szerb Köztársaság első elnökét, megmásítva ezzel a büntetés tekintetében az elsőfokú ítéletet, amelyben 40 év letöltendő fegyházelzárásra ítélték a vádlottat.

Srebrenicai anyák, özvegyek a Hágai törvényszék épülete előtt tüntettek ítéltehirdetéskor (Fotó: Beta/AP)

Srebrenicai anyák, özvegyek a Hágai törvényszék épülete előtt tüntettek ítéltehirdetéskor (Fotó: Beta/AP)

A fellebbviteli tanács helyt adott a hágai ügyészség fellebbezésének és arra az álláspontra helyezkedett, „hogy a Karadžić ellen három éve kimondott elsőfokú ítélet nem tükrözi a vádlott által elkövetett gaztettek súlyosságát”. Az elsőfokú ítélet észszerűtlen és igazságtalan, állapította meg a fellebbviteli tanács, amelyik Karadžić fellebbezéséből csupán egyetlen szakasznak adott helyt, ám annak is csupán részben. A fellebbviteli tanács egyebek mellett megállapította, hogy „Karadžićnak fellebbezésében nem sikerült bizonyítania azon állítását, hogy a srebrenicai népirtás elkövetésének tekintetében nem volt jellemző részéről a szándékosság, hiszen mivel tudott a kravicai vérengzésről, a többi boszniai településen elkövetett gaztettről is tudnia kellett”. Ugyanezzel az érveléssel a fellebbviteli tanács elvetette Karadžić azon állítását, hogy nem tehető felelőssé Szarajevó több éven át tartó terrorjáért.

Noha a hágai törvényszék épülete előtt az ítélethirdetést megelőzően két kisebb incidensre is sor került – az ellentábor Radovan Karadžić-népirtás és Adolf Hitler feliratú plakátot helyezett el a bejárat közelében, míg egy feltehetőleg támogató Szerbia zászlaját lengetve jelent meg az épület előtt, magasra emelve a plakátot, amellyel azt hirdette, hogy A MICT politikai bíróság – az ítélethirdetés pillanatában csend uralkodott a tárgyalóteremben. Karadžić állítólag egy pillanat erejéig sem mutatta ki érzelmeit, de jelenlevő támogatói sem hangoskodtak, jelentette az N1 Tv tudósítója.

Szintén az N1 helyszíni tudósítójának összeállításából derült ki, hogy Srebrenicában, ahol a lakosság egy része az úgynevezett Emlékszobában együttesen követte figyelemmel az ítélethirdetést, elégedettséggel nyugtázták a fellebbviteli tanács döntését, megjegyezvén, hogy mégis van igazság. Az ítélet nem hozza vissza meggyilkolt szeretteiket, ám az mégis egyfajta elégtételt jelent, mondták a helyiek.

Radovan Karadžić egy pillanat erejéig sem mutatta ki érzelmeit (Fotó: Beta/AP)

Radovan Karadžić egy pillanat erejéig sem mutatta ki érzelmeit (Fotó: Beta/AP)

Radovan Karadžić ellen a következő gaztettek elkövetésének okán emeltek vádat – a vádiratot az 1995-ben történt vádemelést követően több alkalommal is módosították: népirtás hét helyi önkormányzat területén (Bratunac, Foča, Ključ, Prijedor, Sanski Most, Vlasenica és Zvornik; népirtás Srebrenicában; Szarajevó mesterlövészek és tüzérségi támadások általi terrorja; az ENSZ munkatársainak túszul ejtése. A büntetőeljárás 2009 októberében kezdődött és a bírói tanács összesen 499 tárgyalási napot tartott. A védelem tanújaként egyebek mellett Ratko Mladić hágai vádlottat és Milorad Dodikot, a boszniai szerbek politikai vezetőjét hallgatták ki az eljárás során. A bírói tanács összesen 580 tanút hallgatott meg, míg a bizonyítékok – beleértve ebbe a tanúvallomásokat is – 11 ezer oldalas dokumentumot képeznek.

A bírói tanács első fokon 2016. március 24-én hirdetett ítéletet. A tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta a vádlottat, és a népirtás, az emberiesség ellenes gaztettek, valamint a háborús szokásjog megsértésének okán 40 év letöltendő fegyházelzárásra ítélte. Fellebbezésében Karadžić azt indítványozta, hogy a fellebbviteli tanács vagy mentse fel a vádak alól, vagy hozzon döntést az ellene folytatott eljárás megismétléséről, míg az ügyészség az életfogytiglani börtönbüntetést indítványozta fellebbezésében.

Karadžić – okleveles pszichiáter, költő – a volt Jugoszlávia tagállamaiban dúló háborúk befejeztét követően több mint egy évtizedig sikeresen bujkált, azaz Dragan Dabić néven és álcában zavartalanul járt-kelt Szerbia szerte, sőt, természetgyógyásznak kiadva magát rendszeresen előadásokat tartott közönség előtt az egészséges életmódról, a bioenergiáról és a meditációról. 2008 júniusában Belgrádban fogták el, majd nem sokkal később kiadták Hágának. A történet érdekessége, hogy noha Karadžić állítólag a háború befejeztétől letartóztatásáig szinte végig Újbelgrádban élt – leszámítva azt az időszakot, amikor nem hivatalos értesülések szerint pravoszláv kolostorokban rejtőzködött –, éppen a köztársasági kormány új összetételének – Cvetković-kormány – a megalakulását követően fogták el. Ezt követően a Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok is új irányt vettek, azaz a csatlakozás folyamatában érezhető előrelépés történt.