2024. március 28., csütörtök
BREXIT

London a halasztás felé hajlik

A brit kormányfő két megoldást javasol – A no deal nem érdeke senkinek

Talán már a britek sem értik, miről szavazott a parlamentjük a héten annyiszor Brexit-ügyben. Pedig a művelet még azok után sem ért véget, hogy a képviselők szerdán kétszer is elvetették az alku nélküli kiválást (no dealt) az unióból, kedden meg ismét leszavazták a Brüsszellel kötött megállapodást a Brexit feltételeiről. Összhang híján tegnap már a kilépés elhalasztásáról kellett voksolni.

Nagy-Britannia március 29-én elhagyja az EU-t. Hivatalosan ez volt az eredeti menetrend. A kilépésről tartott 2016-os népszavazás és a válás feltételeiről Brüsszellel tavaly kötött megállapodás óta azonban több hiba csúszott a számításba.

A brit parlament alsóháza – egy elhalasztott és két sikertelen voksolás után – még mindig nem hagyta jóvá a (kormány által aláírt) Brexit-egyezményt. A képviselők legutóbb kedden este szavaztak ellene. Szerdán aztán a no dealt is elvetették, ráadásul kétszer is megerősítették: alku nélkül, rendezetlen módon nem lehet otthagyni az EU-t. Sem március 29-én, sem bármikor utána.

Az „erősebb” uniós szabályok szerint a szigetország ennek ellenére akár megállapodás nélkül is kipottyanhat a közösségből. Persze csak akkor, ha London és Brüsszel egyezségre jut. Ezért új megoldást kell találni (Brüsszellel tárgyalva), ami március 29-éig szinte lehetetlenség.

A Theresa May miniszterelnök vezette kormány ebben a helyzetben kénytelen időt, halasztást kérni (Brüsszeltől), amire a parlament hatalmazhatja föl. Az alsóház képviselői tegnap össze is ültek, hogy a kabinet kezdeményezésére a március 29-ei Brexit-dátum megváltoztatásáról, azaz a kilépés eredetileg tervezett napjának elhalasztásáról szavazzanak. (Erre lapzártánk után került sor.)

Ám a hosszabbítás esetleges parlamenti jóváhagyása önmagában nem elég. A változtatást a kormánynak kell kérnie Brüsszeltől, amely „egy személyben” nem is dönthet. Erre (vagyis a dátum megváltoztatására) a többi uniós tagállam jogosult; ráadásul egyhangúan kell támogatniuk a brit kérést (szükség esetén akár már a jövő heti EU-csúcson).

Legalább ilyen fontos egy új megoldás kidolgozása, jóváhagyása, illetve elfogadtatása is Brüsszellel, amely azonban korábban elutasította a tavalyi Brexit-megállapodás érdemi megváltoztatását. Így korántsem biztos, hogy az Egyesült Királyság rendezetten, (új) brüsszeli „papírokkal” távozik az unióból.
A „kemény” Brexitként is emlegetett no deal azonban nem érdeke Londonnak, sem az EU-nak, hiszen egy ilyen változat komoly (de főként gazdasági és kereskedelmi) károkat okozna mind a szigetországnak, mind az uniós tagoknak.

A veszélyt szem előtt tartva tegnap több EU-politikus is azt tanácsolta, hogy el kell kerülni a megállapodás nélküli Brexitet. May, akit a kínos bizonytalanság és bonyodalmak miatt már a saját (konzervatív) pártjában és a parlamentben is meg akartak buktatani, pedig úgy véli, hogy a kilépési dátumot jelentősen ki kellene tolni, ha a parlament továbbra sem hajlandó elfogadni a Brexit-alkut és a no dealt is elutasítja. May két lehetőséget lát a válságos helyzet megoldására: 1. a kormányzati tárgyalások folytatását Brüsszellel (a britek számára jobb egyezség kicsikarása reményében), 2. újabb népszavazást az EU-tagságról.

Feltéve, ha a parlament ismét (immár harmadszor) elutasítja az eredeti Brexit-megállapodást. A szavazás a jövő héten lesz. May azt is közölte: kudarc esetén a kilépés időpontját jóval március 29-e utánra kell tenni.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke támogatná az ötletet. Sőt tegnap megüzente: az EU-ban maradó államokat is erre kéri, ha London javasolja a Brexit-stratégia újragondolását. Minden arra utal, hogy az EU beleegyezik a hosszabbításba, ám a (May-kormánnyal tavaly megkötött) kiválási szerződés jelentős módosítására nem hajlandó.