Ha vízöntő a gyerek

Homolya Horváth Ágnes

2019. március 16., 16:23

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Néha olyan jókat humorizálunk a négyéves vízöntő lánykánkon, néha annyira csodáljuk alkotói énjét, vidám természetét, néha meg úgy ki tud bennünket hozni a sodrunkból, hogy úgy gondoltam, utánaolvasok, mit is ír a horoszkóp erről a csillagjegyről, hátha ettől könnyebben boldogulunk majd egyes helyzetekben, vagy jobban megértjük őt. Olvasgattam én már ez ügyben korábban is, mikor még a pocakomban volt, meg talán 1–2 évvel ezelőtt is, de azóta ő maga nagyot nőtt, most kezd kibontakozni, most látjuk csak, milyen is ő valójában. Olyan dolgokat írt a jellemzői között, mint öntörvényű, heves, óriási mozgásigényű, nem tűri a korlátokat, azt írja továbbá, hogy olyanokkal ért szót, akik adnak a véleményére és nem akarják korlátozni, és a tiltás és a követelés az egyik legrosszabb módszer, amit a nevelése során alkalmazni lehet. Élénk a fantáziája, szeret rajzolni, folyton újdonságra vágyik, nagyon erős egyéniség, akaratát szereti érvényesíteni, ugyanakkor nagyon közvetlen, nyitott, a gyermekközösségekbe gyorsan beilleszkedik és pajtásait mindig segíti. Na, hát dióhéjban ezt találtam, és valóban, nagyon sok minden passzol. Az, hogy nem tűri a korlátokat és semmi, de semmi értelme tiltani neki dolgokat, ezt már tapasztaltuk. Őt szinte képtelenség lebeszélni valamiről, vagy rábeszélni valamire, abban esetleg a nővére járhat sikerrel, de csak némi csel útján. Egy ilyen sikeres rábeszéléses alkalom volt például, amikor meggyőztük, hogy vegye már fel azt az ünneplő ruhát a szülinapi bulijára, amit kimondottan arra az alkalomra varrt neki a nagymamája az ő beleegyezésével. Az utolsó pillanatban kitalálta, hogy ő mégsem azt a piros fodros ruhát akarja, hanem valami kéket, mert a testvére is kékben van. Én hiába érveltem a piros ruha mellett, teljesen lepörgött róla, viszont a nővére a segítségemre sietett és elhitette vele, hogy ő is ilyen piros ruhát venne fel, ha lenne neki, de sajnos a mama csak neki varrt. Hát ez bevált, úgy, hogy Eszter is ilyet akart volna, így már hajlandó volt belebújni.

Hogy óriási a mozgásigénye, az is biztos. Nem lehet annyira fáradt, hogy ne kelljen az asztal körül szaladgálni még néhány kört az esti lefekvés előtt. Szerencsére nagy a konyhánk, és ezt megtehetjük, de néha nagyon nehéz este kilenckor még néhányszor körbezavarni őt, teljes élvezettel. Márpedig ezt csak teljes beleéléssel lehet megtenni, nyavalygásnak nincs helye. Néha teljesen meglepő, meghökkentő dolgokat tud művelni. Valamelyik nap felállt a mosógép tetejére és azt kérdezte, leugorhat-e. Láttam, hogy nem viccel, teljesen komolyan gondolta, mert ugrálni is nagyon szeret. Egy székről mondjuk nyugodtan leugorhat, de a mosógépről azért ne. Őszintén szólva megijedtem, és igyekeztem megértetni vele, hogy ezt biztosan nem engedem, hogy megtegye, mert túl magas, és eltörheti valamijét. Elfogadta a magyarázatom, úgyhogy lemászott, de teljesen elképedtem, hogy ez egyáltalán eszébe jutott, és nem érzett félelmet. Egyébként amit kitalál, azt általában véghez viszi, minden áron. Ha ő akar egyedül belemenni a kádba, és én mondjuk beleteszem, hogy haladjunk már, kimászik és ő maga megy bele. Ez most már jól megy neki, de háromévesen is ezt művelte, amikor még alig tudott átmászni a kád szélén, és ha nem vigyáztam rá, bele is esett. Ha ő akarja eloltani a szobában a villanyt elalváskor, akkor én egészen nyugodtan elcsaphatom, ő felkel, újra felkapcsolja, hogy a következő mozdulattal leolthassa. Teljesen kikészít, amikor este fogmosás után, közvetlenül lefekvés előtt eszébe jut, hogy ő még enne valamit, mert nagyon éhes, mindazok után, hogy egy órával előtte bőségesen megvacsorázott. Ha nem vagyok hajlandó legalább almát pucolni neki, akkor ő egyedül is a konyhában marad, megmos magának egy almát, megeszi egyedül és utána jön be a szobába lefeküdni aludni. Ebben már nem is próbálok korlátokat felállítani, ha éhes, eszik, és majd jön utánunk, mert abban is biztos vagyok, hogy még a fogát is megmossa egyedül, nem fekszik le anélkül. Szóval humor és küzdelem bőven van. Néha titokban kuncogunk rajta, annyira mókás tud lenni, néha nehéz vele boldogulni, gyakorolnunk kell az elfogadást, ugyanakkor azt sem lehet, hogy mindent ráhagyjunk. Egy biztos: ő is maga a csoda, és élvezünk minden vele töltött pillanatot.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége