2021. július 25., vasárnap

„Számos” gondok nyomasztják Trumpot

Sok hangzatos ígérettel csábította magához a szavazókat a választáskor Donald Trump. Az amerikai elnök annak idején, még a tisztségre pályázó jelöltként egyebek mellett azt ígérte, hogy lefaragja a költségvetési deficitet, és visszahozza az országba azokat a gyáripari munkahelyeket, amelyeket az utóbbi néhány évtizedben telepítettek a cégek külföldre.

Bár már bő két éve betölti hivatalát, még mindig adós a választási kampányban elhangzott bombasztikus ígéreteinek teljesítésével. A költségvetési hiány – a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya az utóbbi két évben – ráadásul inkább növekedett, mint csökkent, és a munkahelyek hazatelepítése sem halad úgy, ahogy ígérte.

A gondokat csak szaporítja a külkereskedelmi mérleg deficitjének növekedése, holott Trump külön ügyelt arra, hogy ez ne következzen be. Szónoklataival, fenyegetőzéseivel és intézkedéseivel (gazdaságpolitikájával) sem sikerült változtatnia a helyzeten, pedig tavaly már látványosan szembeszállt hazája fő riválisával, Kínával is. Azzal a céllal, hogy feltartóztassa előretörését, illetve megjavítsa az amerikai külkereskedelmi mérleget, amelynek egyenlegét régóta rontja az elképesztő méretű kínai árutöbblet.

Próbálkozásai ellenére a statisztikákból az derül ki, hogy az Egyesült Államok tavaly csaknem 621 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet kényszerült elkönyvelni, 12,5 százalékkal többet, mint az előző évben. A hiány ezzel az ugrással tízéves rekordmagasságba emelkedett.

Különösen fájó lehet Trump számára, hogy nem sikerült korrigálnia a mérleghiányt a Kínával folytatott kereskedelemben, amely már évek óta gondot okoz Washingtonnak. A világhatalmi elsőségre törekvő ázsiai ország ugyanis folyamatosan több árut szállít az USA-ba, mint amennyit onnan vásárol.

Trump tavaly büntető- és pótvámokkal, illetve egyéb korlátozásokkal próbálta csökkenteni a két ország közötti áruforgalomban tapasztalható óriási kínai többletet. A várt eredmény elmaradt. Sőt az elnök igyekezete kudarccal végződött, hiszen 2018-ban amerikai oldalon ismét rekordnagyságú, csaknem 419,2 milliárd dolláros hiány halmozódott föl.

Legalább ennyire lesújtó lehet (Trump szemében) az a szintén hivatalos adat, amely szerint az USA tavaly hatvan országból szerzett be rekordmennyiségű árucikket, s ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy importja is új csúcsot döntött. Ennél már csak az lehet bosszantóbb az elnök számára, hogy az amerikai export visszaesett. Alighanem három okból: a globális versenyképességet visszavető erős dollár(árfolyam), a keresletcsökkenés és a Trump-féle (2017 végén elfogadott, ám lényegében 2018-tól alkalmazott) nagy adócsökkentés miatt, ami felpörgette a fogyasztást, ezzel pedig az árubehozatalt.

Az export látványos visszaesése, illetve az import példátlan megerősödése miatt az USA külkereskedelmi egyenlege 16 százalékkal romlott Trump 2017. januári hivatalba lépése óta.

A számok egyéb területen sem adnak okot optimizmusra, sőt eléggé nyomasztóak. A szövetségi költségvetés egyenlege (arányaiban) például még rosszabb, mint a külkereskedelemé. Hiánya csak az előző pénzügyi évben 176 milliárdról 310 milliárd dollárra „hízott”. A kormányzat ezt részben bizonyos pénzügyi tranzakciók átütemezésével magyarázza. Több szakértő azonban inkább a 2017-es adóreformok kedvezőtlen hatásaival. Szerintük a változások miatt a cégek (tavaly) majdnem 22 százalékkal kevesebbet fizettek be az államkasszába, mint korábban, de a magánszemélyektől is – igaz, csak 2-3 százalékkal – kevesebb folyt be adó címén. Minden jel arra utal azonban, hogy a költségvetési hiány az új pénzügyi évben tovább emelkedik.