A kerekasztalt Zombor város, az Európa Tanács, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium, a Köztársasági Törvényhozási Titkárság és a Polgári Jogvédő szervezte a Szerbia kisebbségvédelmének erősítése nevű projektum keretében. A tanácskozás a kisebbségi jogvédelem törvényi kereteinek bemutatását tűzte ki célul, különös tekintettel a helyi szintű kisebbségi nyelvhasználatra. A tanácskozáson részt vettek a városi közigazgatás, a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanács, a nemzeti tanácsok és a civil szervezetek képviselői.
Zombor valóban megfelelő hely a téma megvitatására, hiszen több mint húsz nemzetiség lakja. A helyi önkormányzat igyekszik megfelelni az ebből a sokszínűségből eredő kihívásoknak és a vonatkozó törvényes előírásoknak. A város alapokmányban rögzítette, hogy Zomborban hivatalosnak számít a szerb nyelv, a cirill és a latin betűs írásmód, a magyar nyelv és írásmód, három faluban, Monostorszegen, Béregen és Nemesmiliticsen pedig hivatalosnak számít a horvát nyelv és írásmód.
Az összejövetelen Ivan Bošnjak, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a minisztérium szeretné a zombori példát egész Szerbiára kiterjeszteni, hogy sehol ne kerüljön szembe egymással az etnikai hovatartozás és a politikai életben való részvétel, hanem kerüljenek gyümölcsöző összhangba egymással, ami nemcsak a személyes életminőséget, hanem az ország gazdasági helyzetét is javítja.
Az Európa Tanács belgrádi irodavezetője, Tobias Flesenkemper kiemelte, hogy Szerbiának több elvárásnak is eleget kell tennie az EU-ba vezető útja során, ezek egyike a nemzeti kisebbségekről szóló konvenció betartása, ami uniós aranyszabály a többségi és kisebbségi csoportok jogainak harmonizálásában.
