Ma van tizenhat éve annak, hogy a kora délutáni órákban a köztársasági kormány épületének bejárata előtt halálos lövéseket adtak le Zoran Đinđićre, Szerbia első, demokratikusan megválasztott kormányfőjére. Továbbra is homály fedi annak a személynek vagy szervezetnek, esetleg csoportosulásnak a kilétét, aki, illetve ami a merénylet megrendelőjének tekinthető. Az igazságszolgáltatás előtt csupán a közvetlen elkövetők feleltek tettükért: Milorad Ulemek Legiját, az egykori Vörössapkások parancsnokát és Zvezdan Jovanovićot, az alakulat tagját jogerősen 40 év fegyházelzárásra ítélte a bíróság, a merényletben részt vett többi személyt pedig 30-tól 35 évig terjedő börtönbüntetésre.
Mile Novaković, a bűnügyi rendőrség volt parancsnoka szerint semmi esély arra, hogy valaha is fény derüljön a merénylet politikai hátterére. Az utolsó lehetőséget akkor szalasztották el az illetékesek, amikor az ügyben eljáró ügyész úgy döntött: először a közvetlen elkövetőket kell felelősségre vonni, lesz még idő a politikai háttér felderítésére – nyilatkozta a Kurir napilapnak Novaković.
– A lehetőséget az első bűnvádi feljelentést követően szalasztották el. Abban még felsoroltak olyanokat, akik összefüggésbe hozhatók a merénylet politikai hátterével. Később, a büntetőeljárás során, az ügyész elállt ezektől a személyektől, azzal az indokkal, hogy lesz még idő a politikai háttér felderítésére. Ezzel szinte két részre osztotta az ügyet. Az egyik rész szigorú büntetések kimondásával fejeződött be, a másik tekintetében viszont még csak meg sem kapargatták a felszínt. Többször is elmondtam, hogy soha nem volt világos, miért akarná egy gaztevők tipikus bandája meggyilkolni a miniszterelnököt. Szinte hihetetlen, hogy ilyen gyilkosság hátterében nem áll valamilyen ügynökség vagy szervezet – taglalta Novaković.
Zoran Đinđić 1952. augusztus 1-jén született a boszniai Šamacban. A Demokrata Párt alapítója és egyik legbefolyásosabb tisztségviselője volt. 1997-ben Belgrád polgármesterévé választották. A 2000. október 5-i események után, 2001 januárjában foglalta el a kormányfői tisztséget. Ő az első szerbiai miniszterelnök, akinek nem volt kommunista múltja. Hatalomra jutása után megkezdte a társadalom demokratizálását, valamint gyökeres gazdasági és szociális reformokat indított el.
A meggyilkolt kormányfő emléke továbbra is él a szerbiai társadalomban, a legtöbben példaképként, az elrabolt szebb élet és jövő szimbólumaként tekintenek rá. A szerb haladó pártbeli Goran Vesić, Belgrád alpolgármestere az évforduló apropóján a Zoran Đinđić és az Aleksandar Vučić államfő, az SZHP elnöke közötti kapcsolódási pontokról, illetve a vélt hasonlatosságokról értekezett. Mint a Kurirnak kifejtette: „Ha Zoran Đinđić napjainkban is az élők soraiban volna, biztosan Vučićot támogatná, hiszen azt a személyt támogatná, aki megoldja a problémákat és megvalósítja az álmait.”
– Zoran Đinđić azt támogatná, aki Szerbia európai uniós csatlakozásáról tárgyal, aki gazdasági és társadalmi reformokat hajt végre, aki minden egyes külföldi beruházásért megküzd, és aki miatt Szerbia napjainkban megbecsült állam. Đinđić annak az oldalára állna, aki nem fél napirendre tűzni a koszovói kérdést, hiszen tudja, hogy a probléma elodázásának árát a koszovói szerbek fizetik meg. Zoran Đinđić ugyanolyan lejárató hadjárat áldozata volt, mint amilyen kampány napjainkban Aleksandar Vučić ellen folyik. Szerbia ma azon az úton jár, amelyen annak idején Đinđić tette meg az első lépéseket. Aleksandar Vučićot ma azok próbálják megbuktatni, akiket annak idején Đinđić megvetett, mivel felismerte, hogy semmirekellők – fogalmazott Vesić.
