A székvárosban zajló U23-as Eb-n befejeződött a kötöttfogás, amely végül a magyarkanizsai Nagy Szebasztián révén meghozta a hőn áhított szerbiai érmet, összességében pedig a grúzok örülhettek, mert 178 ponttal megnyerték a csapatversenyt Oroszország (167) és Törökország előtt. Ebben a sorban Magyarország a 6. helyet foglalja el 67 ponttal (Szerbia a 10. 42 ponttal), ami főleg a nemzedék legkiválóbb képviselőjének, Lévai Zoltánnak köszönhető, aki a szerda esti döntőben megmutatta, mi is az a magyar virtus, hiszen a 82 kg-os címvédőt győzte le, méghozzá úgy, hogy hat percen keresztül űzte-hajtotta, s az utolsó pillanatokban sikerült elkapnia a derekét, és szőnyegre vinnie. Zoli kapcsán mérget lehet rá venni, hogy a jövő nagy bajnokát láthattuk személyében, de szerencsére vannak még mellette ebben a nemzedékben, akikre szintén lehet majd számítani.
Lévai Zoltánnak hat perc után is annyi ereje volt még, hogy elhajítsa a címvédő oroszt (Ótos András felvétele)
A szerbiai csapattal kapcsolatban egy kicsit más a helyzet. Szebiről tudtuk, hogy példás szorgalommal edz, s a fizikai adottságai is megvannak az éremhez, de mellette egyelőre még nincs hasonló. Milorad Dokmanac szövetségi kapitány ezt így látja:
– Igazából már a verseny előtt aláírtuk volna azt, hogy csapatunk egy éremmel zár. Az elmúlt időszak versenyei alapján Nagyról tudtuk, hogy képes a jó eredményre, de a többiek elmaradnak tőle, bár Kolompár, de Živanović is egy lépésre voltak a dobogótól. Az anyagiak miatt sajnos csak két hónap volt a felkészülés, és főleg a belgrádi fiú esetében láthattuk, hogy ez nem elég, de az októberi budapesti világbajnokságra remélhetőleg már rendesen felkészülhetnek. Szebin kívül vannak még reménységeink ebben a korosztályban, de most vagy épp súlycsoportot váltottak, vagy még fiatalok az U23-hoz, s itt a 97 kg-os Boris Petrušićra, valamint a még juniorkorú 77 kg-os Andrija Maletinre gondolok – nyilatkozta Dokmanac, arra a kérdésre pedig, hogy igen foghíjas a mezőny, a következőket válaszolta: – Bizony nagyon érezhető, hogy az UWW korai időpontot talált ennek a kontinensbajnokságnak, s mint az UWW technikai bizottságának a titkára sürgősen javasolni fogom, hogy az U23-as Eb-t a jövőben áprilisban vagy májusban rendezzék meg…
Visszatérve Szebire, őt talán Sreten Damnjanović, a Spartacus legendás versenyzője és edzője, a válogatott másodedzője jellemezte a legjobban:
– Egy kiváló fiatalemberről van szó, olyanról, aki akarja a sikert. Vele soha semmi gondom nem volt, s egyöntetű az a vélemény, hogy igen „tiszta fejű” fiatalemberről van szó, aki megfigyeli az ellenfeleit, meccs közben gondolkodik, s az edzői utasításokat is betartja. Nyúlékony és fürge, fizikailag jól felkészült, egyszóval a nagy elődökre hasonlít. Ritkán szoktam tévedni a megítélésben, így ha az egészsége is szolgálja, ő nagy birkózóvá válhat.
Ami pedig az Eb további programját illeti, a női mezőny már-már lehangoló. Akad olyan súlycsoport, amelyben mindössze nyolc versenyző van, sokan csendesen megjegyezték, hogy talán sok a tíz súlycsoport a nőknél (átlagosan 2,6 kg-onként növekszik), de az egyenjogúság az egyenjogúság, a mai modern világ, ezzel együtt a sport is ezt követeli meg! A magyarok egyébként halványan szerepeltek az első napon, s Réczi Bianka (50 kg), valamint Szekér Szimonetta (55 kg) csak a döntőbe jutott ellenfeleiknek köszönhetően jutottak el a vigaszágig, illetve a bronzmeccsig. Az ő aduászuk, Galambos Ramóna (57 kg) tegnap kezdett, s reális volt elvárni a döntőt tőle, hiszen neki már felnőttbronzérme is van.
Ma 11.30-kor a szabadfogás 57, 65, 70, 79 és 97 kg-os selejtezői és a női súlycsoportok vigaszágai lesznek műsoron, a szabadfogású elődöntők 17.15-kor kezdődnek, a női döntők pedig 18 órakor.
Európa-bajnokok, kötöttfogás, 97 kg: Arvi Savolainen (finn).
Nők, 50 kg: Okszana Livacs (ukrán). 55 kg: Viktorija Vaulina (orosz). 59 kg: Anasztaszja Nichita (moldovai). 68 kg: Natalia Iwona Stryalka (lengyel).
