Szaporodnak az amerikai elnök elleni parlamenti vizsgálatok, ám az érintett nem zavartatja magát. Donald Trump nyilvánosan nem mutatja jelét a nyugtalanságnak, pedig az általa elmebetegnek minősített demokrata párti ellenfelei akár a hivatala éléről is elmozdíthatják. Eddig nem találtak kulcsfontosságú bizonyítékot ellene.
Bolondoknak, zaklatóknak és az ország szégyenének nevezte legutóbb Donald Trump amerikai elnök a szövetségi parlament (kongresszus) demokrata párti, vagyis ellenzéki tagjait, amiért – jogsértések gyanújával – nemrég több vizsgálatot is indítottak ellene. Az eljárások egyre kellemetlenebbek számára, különösen azóta, hogy a múlt héten egykori bizalmi embere, magánügyvédje, Michael Cohen gyanús ügyekkel hozta összefüggésbe. Ráadásul szélhámosnak, rasszistának és csalónak nevezte egy kongresszusi meghallgatáson. Akkor azt is elmondta, az elnököt gyanús szálak fűzik Oroszországhoz.
Cohen a parlament több bizottsága előtt is „kitálalt” már. Meghallgatása azonban folytatódik. A vizsgálatok kezdeményezői ugyanis tudni akarják: Trump valóban törvényt sértett-e, amiért felelősségre vonással, végső esetben tisztsége elvesztésével kell(ene) számolnia. A képviselőházi eljárások kezdeményezői azzal gyanúsítják, hogy üzletemberként, a 2016-os választási kampányban és fehér házi munkája során is törvénytelenségeket követett el. Trump tagad, és politikai boszorkányüldözést emleget.
Ám ez nem érdekli a vizsgálat irányítóit, s Cohent sem, aki további kongresszusi meghallgatásokon ismertetheti azokat a kellemetlen és kompromittáló adatokat, amelyeket az elnökről tud. A hét derekán a demokrata többségű alsóház (képviselőház) hírszerzési bizottsága előtt jelent meg, ám a zárt ajtók mögött megtartott beszámolójáról keveset tudni. Annyi azért kiderült: dokumentumokat adott át a testületnek, saját állításai bizonyítására.
A vizsgálatot folytatók azonban egyéb forrásból is tájékozódni kívánnak. Ezért a képviselőház több bizottságának elnöke a héten a Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is információkat kért. Elsősorban azok a magánbeszélgetések és tárgyalások érdeklik őket, amelyeket Trump folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A Trumppal, továbbá néhány munkatársával és kormányzata bizonyos tagjaival kapcsolatban felmerült korrupciós vádak, s visszaélések ügyében a képviselőház igazságügyi bizottsága ugyanakkor 81 magánszemélytől kért be iratokat.
Az elnök, illetve hozzá közeli személyek ellen nemcsak kongresszusi vizsgálatok folynak. Már két éve megkezdődött egy eljárás azzal a céllal, hogy kiderítse: összejátszott-e a Trumpot támogató republikánus kampánystáb az elnökválasztást befolyásolni próbáló oroszokkal. A Robert Mueller ügyész vezette bizottság állítólag a közeljövőben készíti el erről a jelentést.
A szaporodó vizsgálatok ellenére egyelőre nem sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek politikailag ellehetetleníthetnék az elnököt. Ezt szem előtt tartva Trump sorozatban szórja a kritikákat az ellene fellépőkre. Olykor csak nevetségesnek minősíti a demokrata pártiakat, máskor sokkal durvább kifejezésekkel, esetleg vádakkal illeti őket, felhánytorgatva nekik, hogy biztosan azért támadják, mert képtelen túltenni magukat az elnökválasztási kudarcukon.
