Március 5-én, kedden, Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselő szervezésében bemutatták a Vajdasági magyarok kulturális és történelmi öröksége című kiállítást Brüsszelben.
A kiállítás elemei, melyek a vajdasági magyar történelmi, kulturális, építészeti és néprajzi hagyományt és nevezetességeket örökítik meg, részét képezik a Vajdasági Magyar Értéktárban összefoglalt gyűjteménynek. Az európai nagyközönség előtt legelőször tavaly júliusban mutatták be a kiállítást Strasbourgban, az Európai Parlament épületében, szintén Deli Andor szervezésében. A brüsszeli kiállításnak, amely a megnyitót követő héten még megtekinthető lesz, a Balassi Intézet adott otthont.
A Balassi Intézet igazgatója, Villegas-Vitézy Zsófia köszöntötte a vendégeket, majd a brüsszeli magyar és szerb nagykövet szólalt fel. Dr. Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés kiváló, és hogy a két ország viszonya soha nem volt ennél jobb.
„Vajdaság talán kevésbé ismert Nyugat-Európában, pedig jelentős kulturális, gazdasági és politikai befolyással bír” – mondta.
„Vajdaság központi szerepet játszott nem csupán Magyarország történelmének formálásában, de sok más szomszédos országénak is. De nem kell a múltba tekintenünk, hogy felismerjük fontosságát. Huszonöt nemzeti kisebbséggel és hat hivatalos nyelvvel a terület önmagában egy lekicsinyített Európa, egy teljes Európai Unió” – tette hozzá dr. Kovács.
Marina Jovičević belgiumi szerb nagykövet az elhangzottakhoz kapcsolódva megerősítette, hogy Szerbia és Magyarország viszonya történelmi csúcsponton van, és ez az éveken át kiépített kölcsönös bizalomnak és egyetértésnek köszönhető. Hangsúlyozta, hogy a stabilitás, a fejlődés és a jószomszédi viszony prioritás mind Magyarország mind Szerbia számára, és hogy Szerbia hálás Magyarországnak a támogatásért. „Szerbia büszke arra, hogy a magyar nemzeti kisebbség tagjainak joga van az anyanyelvű oktatásra minden oktatási szinten, és hogy a magyar nyelvet hivatalos nyelvként lehet használni minden állami szerv előtt Vajdaság területén. Ugyanezen jogok megilletik a kisebbségeket a tájékoztatás és a vallás területén is” – tette hozzá Jovičević.
Deli Andor, a Fidesz vajdasági európai parlamenti képviselője – akinek szervezésében a kiállítás megvalósulhatott – hangsúlyozta, hogy egymás értékeinek ismerete fontos alapja lenne a sikeres európai politikai kommunikációnak, ezért is készült el ez a kiállítás. „Ahhoz, hogy valakit megértsünk, ismernünk kell a hátterét, milyen értékrendben nőtt fel, mi teszi olyanná, amilyen. Napjaink Európájában, kiváltképpen az európai politikában nincs kellő igyekezet egymás megismerésére, pedig az a kölcsönös tisztelet és bizalom elengedhetetlen feltétele. Európa egyik legnagyobb értéke nyelvi és nemzeti sokszínűsége, amit tiszteletben kell tartani és meg kell őrizni utódaink számára” – emelte ki Deli, majd hozzátette: „Sajnos sokan keveset tudnak a magyarokról, még kevesebbet a vajdasági magyarokról. A kiállítással kezünkbe vettük a kezdeményezést, hogy bemutassuk közösségünket Brüsszelben az európai közönségnek. Szükségesnek tartjuk, hogy közelebbről megismertessük azokat a kincseket, amelyeket őseink teremtettek és hagytak ránk, mindazt, ami meghatároz bennünket, meghatározza szellemiségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy mivel tesszük gazdagabbá Európát.”
A kiállítás megnyitását követően Varjú Márta, a Magyar Szó napilap főszerkesztője dr. Silling Léda néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgetett. Dr. Silling Léda elmondta, hogy habár a Vajdaságban megtalálható néprajzi területek hagyományai szinte teljesen megegyeznek, vannak olyan elemek, amelyek csak az adott vidékre jellemzőek. „A Tisza mente népművészetében megtalálható napsugaras homlokzatok például kizárólag a Tisza mentén lelhetők fel, Nyugat-Bácskában vagy délebbre már nem. Azután itt vannak a viseletek – a kupuszinai, a doroszlói vagy a gombosi népviseletek – ezek teljesen különböznek a Tisza mentén élőkétől. De érdekes megfigyelni a táplálkozási szokásokat is. A táplálkozási kultúránk nagyon érdekesen alakult a többnemzetiségű terület miatt. Nyugat-Bácskában például a sváb hatás nagyon erősen jelen van a konyhában. Manapság azonban már nem tudjuk ennyire elkülöníteni ezeket a tájegységi különbségeket a táplálkozáskultúránkban, mert nagyon sok hatás ért bennünket” – magyarázta dr. Silling Léda.
A beszélgetést követően Tényi Edit népdalénekes vajdasági magyar népdalokat énekelt a közönségnek, majd pedig az est zárásaként vajdasági borokat és pálinkákat, a tartományra jellemző ételeket kóstolhattak az érdeklődők.
A kiállítás keretén belül a Vajdasági Magyar Értéktárba foglalt örökségek közül csupán néhányat tekinthettek meg a látogatók, hiszen a teljes gyűjtemény igen kiterjedt és sokrétű. A kiállított értékek mindegyikét QR-kóddal látták el, melyek lehetővé teszik, hogy a látogatók mobiltelefonjaik segítségével közvetlenül az értéktár honlapján tekinthessék meg a kiállítási elemekhez fűződő részletes leírásokat. A Brüsszelben bemutatott értékek között szerepel a Péterváradi vár, a doroszlói Szentkút, a palicsi és a szabadkai szecessziós épületek, a szakrális emlékek, a napsugaras díszítésű deszkahomlokzatok, szabadtéri szakrális emlékeink, kegyhelyeink, a bácsi királyi és érseki lovagvár, valamint az aracsi Pusztatemplom. Ezen kívül a látogatók megismerkedhettek a kupuszinai szellemi kulturális térrel, az al-dunai székely szellemi kulturális tájegységgel, ételeinkkel, szabad királyi városainkkal, megtekinthették képeken a doroszlói viseletet, a szikes pusztákat, továbbá a doroszlói, a temerini és a topolyai tájházat. A képeken keresztül így a kiállítás célja is megvalósult, hiszen mindezen értékek, amelyek most bemutatásra kerültek Európa szívében, híven tükrözik a vajdasági magyar kultúra sokszínűségét.
