A tőzsdék többsége, a kőolaj árfolyama és országok sokasága is kedvezően reagált a hírre, amelyből az derül ki, hogy Washington és Peking hamarosan megegyezhet a kettejük közötti kereskedelmi vitában. A megállapodás lehetőségére maga Donald Trump amerikai elnök is utalt már, aki tavaly márciusban elsőként vezetett be – később újabbakkal is kibővített – (pót)vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, hogy így csökkentse a kétoldalú áruforgalomban tapasztalható óriási kínai többletet. (Igyekezete ellenére ez nem sikerült neki, miként a teljes amerikai külkereskedelmi mérleg javítása sem.)
Szigorú intézkedéseivel Trump szerette volna elérni, hogy Peking változtasson kereskedelmi gyakorlatán, számolja föl gazdaság- és iparpolitikájának bizonyos elemeit (például a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatását), s tartsa tiszteletben a szerzői jogokat. A kínai árucikkek importjának amerikai korlátozása annak a washingtoni tervnek a része, amelynek célja Kína szuperhatalmi felemelkedésének megfékezése, feltartóztatása.
A gazdasága növekedését és szerkezetváltását féltő Peking ellenlépésekkel válaszolt, beleértve a büntetővámok bevezetését az amerikai termékekre. A két nagyhatalom vitája, csetepatéja globális kereskedelmi háborúval és a világgazdaság visszaesésével fenyegetett.
Első nagy ütközetükre tavaly nyáron került sor, amikor kölcsönösen 50-50 milliárd dollárra becsült importjukra vetettek ki 25-25 százalékos pótvámot. Az Egyesült Államok szeptemberben további 200 milliárd dollár értékű kínai árura vezetett be tízszázalékos büntetővámot, amelyet 2019 januárjától 25 százalékra kívánt emelni. (A két tétel összege, vagyis a 250 milliárd dollár, az USA-ba irányuló kínai importnak majdnem a felét teszi ki.)
Kína hasonlóképpen reagált az amerikaiak őszi bejelentésére, illetve lépésére. Válaszként azonban „csak” 60 milliárd dollárnyi amerikai árut sújtott öt- és tízszázalékos vámmal.
Nem sokkal később Trump kilátásba helyezte, hogy a kínai import megemelt vámokkal még nem érintett (267 milliárd dolláros) részét is jócskán megsarcolja, ha Pekinggel nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket. Úgy tűnik, sikerül.
Már december elején sejteni lehetett a kedvező változást, miután Trump tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Peking előzőleg és a megbeszélés után is több megbékélési gesztust tett, amelyeket az USA viszonzott. Ennek eredményeként decemberben 90 napra felfüggesztették a csatájukat. Washington időközben (határozatlan ideig) elhalasztotta a januártól tervezett pótvámok felemelését (25 százalékra) a tavaly kilátásba helyezett kínai import 200 milliárd dollár értékű részére.
Trump és Hszi decemberi találkozója óta több kereskedelmi tárgyalást is tartott a két ország. Alighanem engedményeket tettek egymásnak a kompromisszumos megoldás érdekében. Állítólag közel a megállapodás, amelyet Trump és Hszi jelenthet be március végén.
A kínaiak azonban szeretnék elérni, hogy az USA azonnal vonja vissza a 2018 őszén – 200 milliárd dollárnyi kínai importra – kivetett tízszázalékos büntetővámot. Cserébe több vállalást és ígéretet hajlandóak teljesíteni. Elköteleznék magukat a szellemi tulajdon hatékonyabb védelme vagy épp nagyobb mennyiségű USA-termék vásárlása, illetve ezek vámjának csökkentése mellett. Alighanem arra is hajlandóak, hogy hat év alatt 1200 milliárd dollárral növeljék amerikai importjukat.
Ha valami miatt mégsem sikerülne megállapodniuk, kereskedelmi és vámkonfliktusukból valószínűleg más országok profitálnának. Az ENSZ szerint a legjobban az EU járhat, amely Washington és Peking további marakodása esetén akár évi 70 milliárd dolláros kereskedelmi forgalomnövekedést is elérhet.
