Egyes években a növényvédő szerek szakszerűtlen használata miatt akár az ötödével is csökkent az ország méhállománya. Pedig az emberi táplálkozásra szolgáló növények több mint 80 százalékát méhek porozzák be. Kihalásuk az ország számára évi 148 millió eurós közvetlen gazdasági kárt okozna – mondta a témáról tartott minapi belgrádi kerekasztal-értekezleten Rodoljub Živanović, a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke. Szerinte a bonyolult kártalanítási eljárás miatt a méhészek gyakran be sem jelentik a méhpusztulást. Az állam kapacitásai nem elegendőek ahhoz, hogy figyelemmel kísérje és pótolni tudja a veszteségeket, ezért jelentős károk érik a méhészeket. Egyben minket is, hiszen a méhek évente több mint 500 millió euró értékben járulnak hozzá a mezőgazdaság teljesítéséhez. Ha nem lennének, kevesebb élelmiszer teremne.
Az értekezletet a Méhek védelmének hónapja elnevezésű kampány keretében tartották. Ennek célja, hogy március folyamán begyűjtsék a méhcsaládok védelmével, megóvásával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat mindazoktól, akik méhészettel, mezőgazdasággal vagy környezetvédelemmel foglalkoznak.
Dušan Sivic, a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Szövetség (NALED) tanácsadója azt hangoztatta, mennyire fontos tudatosítani a földműveléssel foglalkozó gazdákban, hogy kárt okoznak az egész társadalomnak és a saját gazdaságuknak is, ha olyan szereket használnak, amelyek megmérgezhetik a méheket. A helyi önkormányzatok azáltal segíthetnek a helyzeten, hogy
nem repülőgépből permetezik a szúnyogokat, mert így gyakran megmérgezik a méheket. Nenad Milojević, a Növényvédelmi Igazgatóság fitoszanitáris felügyelőségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényvédő szereket kora reggel vagy késő este kell használni, mert olyankor a méhek aktivitása minimális.
A Méhek védelmének hónapja annak a fejlesztési projektumnak a része, melyet a NALED valósít meg és az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) finanszíroz a Köztársasági Közpolitikai Titkársággal együttműködve. Bojana Tošić, a Titkárság igazgatója arról beszélt, hogy tavaly lépett életbe a tervrendszerről szóló törvény, amely kötelezővé teszi, hogy ha a polgárok javaslatot tesznek egy-egy probléma megoldására, a Köztársasági Közpolitikai Titkárság reagáljon arra.
2015-ben még 12 000 tonna mézet termeltek az országban, 2017-ben már csak 7000 tonnát.
Ahhoz, hogy egy méhész ebből a munkából el tudja tartani a családját, legkevesebb 500 kaptárt kell beszereznie. Mindamellett, hogy Szerbiában a legmagasabb az egy főre eső méhek száma, itt ebből csak kevesen tudnak megélni.
