2024. március 29., péntek

Macron nem akar több incidenst az olaszokkal

A francia elnök békejobbot nyújtott, s összefogást javasol – Az EU hibáira is rámutatott

Békülékeny hangnemre váltott Olaszországgal kapcsolatban a francia államfő, miután az államközi viszony elmérgesedése miatt Párizs februárban hazahívta ottani nagykövetét. Macron szerint ideje túllépni a vitán, s összefogni a problémák ellen, Európa jólétének biztosítása érdekében.

Enyhítene a feszült államközi viszonyon Emmanuel Macron francia államfő, akit már régen gyűlöletes személyiséggé minősített az olasz kormány két pártjának miniszterelnök-helyettesi rangú pártvezetője, a populista Luigi di Maio és a szélsőjobboldali Matteo Salvini. Bizalmatlanságuk és ellenségeskedésük jórészt azzal magyarázható, hogy Macron sok kérdésben a két politikus ellentéte. Erősítené, s integráltabbá tenné az EU-t, de igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Berlinnel és Brüsszellel is, miközben kitartóan ostorozza a demokrácia ellenségeit.

Az idén annyira elmérgesedett a két ország viszonya, hogy Párizs – a római kormánypártoknak a francia politikai vezetéssel szembeni „sorozatos és megalapozatlan” támadásaira hivatkozva – február 7-én hazahívta olaszországi nagykövetét. Nem sokkal azután, hogy Di Maio találkozott a francia kormányzat és Macron ellen hónapok óta tüntető sárgamellényesek mozgalmának néhány tagjával, akikkel az európai parlamenti választásokon való együttműködésről egyeztetett. Salvini is kiállt a sárgamellényesek mellett, ráadásul azzal vádolta meg a „nagyon rossz” francia államfőt, hogy a nép akarata ellenében vezeti országát.

Alig néhány nappal a francia nagykövet hazarendelése után Salvini és Di Maio hirtelen hangnemet váltott. Jelezték: jó kapcsolatokra törekszenek Franciaországgal. A két ország elnöke, az olasz Sergio Mattarella és Macron pedig egymással telefon beszélve igyekezett enyhíteni a Párizs és Róma közötti feszültséget. Megerősítve, hogy fontosnak tartják a francia–olasz viszonyt, hiszen a két állam rendkívüli felelősséggel bír az EU fellendítésében.

A nagykövet hazahívása a feszültség csúcspontját jelezte. A viszály és a kapcsolatok elhidegülése akkor kezdődött, amikor Olaszországban 2018 nyarán kormányra került a Salvini vezette szélsőséges és bevándorlás-ellenes Liga és Di Maio elitellenes Öt Csillag Mozgalma. 

A feszültséget az utóbbi egy hónapban ugyan megpróbálták csillapítani, enyhíteni, ám az még mindig nem szűnt meg. Macron vasárnap esete igyekezett tovább javítani a helyzetet.

A Rai1 olasz közszolgálati televíziónak adott, és főműsoridőben sugárzott interjújában hangsúlyozta: már nem tartja komolynak a diplomáciai csörtét, s ideje lenne túllépni a vitán. Szerinte a legutóbbi incidensek csupán félreértések voltak, s ezért egyiket sem tartja súlyos esetnek. „Mindegyiket magunk mögött kell hagyni” – fűzte hozzá. Azzal védekezett, hogy időnként adódhatnak olyan helyzetek, amikor a barátok nem értik meg egymást.

Békülékeny hangvételű nyilatkozatában utalt az EU hibáira is, mindenekelőtt annak bevándorlási politikájára, amely félelmet kelt(ett) az olaszokban. Macron az Unió felelősségének nevezte, hogy nem érzékelte „az olaszok félelmeit, és nem segített enyhíteni” azokon a terheken, amelyek országukra nehezedtek a migrációs válság tetőzésekor. Javasolta ugyanakkor, hogy Róma és Párizs ismét fogjon össze Európa jólétének megteremtéséért. A többi EU-tagnak is azt üzente, hogy óvakodjanak a nacionalizmustól, s a közösség javát szem előtt tartva működjenek együtt a tömeges illegális bevándorlás, valamint a gazdasági és az egyéb nehézségek okozta problémák megoldásában. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy „ez nem lesz könnyű”, ám azt is megjegyezte: „a történelmet együtt kell alakítanunk”.