2024. március 28., csütörtök

A lehetőségek tanyája

Csincsik Edit adai tanyagazda az elmúlt évben a magyar agrárminisztérium pályázatán elnyerte az Év határon túli tanyája díjat a Mátyás-tanyával

Hat évvel ezelőtt családi örökségként került Csincsik Edit tulajdonába a dédapja, Mihalek Mátyás által több mint száz éve épített tanya, amit az építő tiszteletére Mátyás-tanyának nevezett el a családjával. A Törökfalu közelében lévő tanya öt hektáron terül el. Ebből egy hektár parkosított terület, több száz akáccal és kínai császárfával, a többi szántó. A három éve felújított és vendégfogadásra kialakított tanyaépület közelében fürdésre, horgászásra szolgáló halastó található, a természeti környezet nyugodt és csendes. Az adai tanyagazda az elmúlt év decemberében nagy kitüntetésben részesült a Mátyás-tanyának köszönhetően, miután a magyar agrárminisztérium pályázatán elnyerte az Év határon túli tanyája díjat.

A díjnyertes Mátyás-tanya (Csincsik Zsolt felvétele)

A díjnyertes Mátyás-tanya (Csincsik Zsolt felvétele)

Csincsik Edit és családja három éve foglalkozik falusi turizmussal is, ezért bizakodók, hogy a díj jó reklámot jelent majd bel- és külföldön, hogy sikeresebbé tegyék a szolgáltatást és népszerűsítsék a tanyát.

– Nagyon jó érzés, hogy kiérdemeltük ezt a magas szintű minisztériumi elismerést, amire nem is számítottunk. Egy ismerősünktől hallottuk, hogy a magyarországi agrárminisztérium pályázatot hirdetett Az év tanyája 2018 címmel. A pályázaton négy kategória volt: az év tanyagazdája, az év hagyományőrző tanyája, az év tanyája 2018 közönségdíj, valamint az év határon túli tanyája. Az utóbb kategóriában pályáztunk, mert úgy gondoltuk, hogy a tanyánk megfelel a megszabott kritériumoknak. Köztük talán a legfontosabb az volt, hogy a tájba és a környezetbe illő legyen, mások számára is látogatható legyen, tükrözze a régi tanyai hangulatot, illetve feltételként szabták meg az őshonos állatok és növények tartását és termesztését, tovább azt, hogy több hektáros területen feküdjön. Titkon számítottunk a díjra, de amikor megláttuk, hogy bejutottunk a tizenöt döntős tanya közé és egyedül csak mi vagyunk határon túliak, akkor már sejtettük, hogy van esélyünk nyerni – mesélte Csincsik Edit, akitől megtudtuk, hogy a korábbi évhez hasonlóan ezen a versenyen is több mint száz pályázó vett részt.

– Fontos nekem ez a díj, nagyon jóleső érzés, hogy Magyarország figyel ránk és fontos neki, hogy mi itt küzdünk, harcolunk a hagyományos régi magyar tanyák megőrzéséért. Nekem az volt a legfontosabb, hogy valaki értékeli a sok éves munkánkat, mert nem volt könnyű ide eljutni – mondta az elismerésről a mezőgazdasági mérnöki végzettségű tanyagazda, aki tudását jól hasznosíthatta a tanya újjáélesztésekor.

Csincsik Edit (Csincsik Zsolt felvétele)

Csincsik Edit (Csincsik Zsolt felvétele)

– A tanya családi örökség, hat évvel ezelőtt került a tulajdonomba. A dédnagytatám építette több mint száz évvel ezelőtt. Itt éltek a nagyszüleim, anyukám és a nagybátyám itt nőttek fel. Iskolás koromban a nyári szünidőnek egy részét mindig itt töltöttem, talán emiatt is nagyon megszerettem a tanyai életet. Most pedig a hatodik generáció élvezi a négyéves kisunokám révén. Amikor hozzánk került a tanya, sajnos nagyon rossz állapotban volt. Azonban akkor úgy döntött a család, hogy felújítjuk, nem fogjuk veszni hagyni. Sokan javasolták, hogy döntsük össze, de a fiam és a lányom, Róbert és Annamária, valamint a férjem, Imre, azt mondták, hogy rendbe tesszük. Már régebben is tetszett a tanyaturizmus, ezért azt gondoltam, hogy a kettőt össze kellene kötni, mivel nem olcsó dolog az építkezés és a karbantartás, valamint jó lenne másokkal is megosztani ezt a szép látványt, és akkor talán dupla lesz az örömünk. Majd belekezdtük a tanya rendbe tételébe.

Először egy hektárnyi terültet parkosítottunk. Elültettünk 500 akácfát, aztán 1000 paulowniát, vagyis kínai császárfát, füvet telepítettünk. A ház előtt parkosítottunk különböző díszbokrokat, növényeket és virágokat ültettünk. Tavaly sikerült egy 25x40 méteres halastavat is kialakítani. Ez teljesen megváltoztatta a tanya hangulatát, mivel odacsalta a vízimadarakat és a fecskéket. A tóban fürdeni is lehet. Most nincsenek benne halak, de voltak, és újra telepíteni fogunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a horgászturizmusra. Emellett ipari paprikát termesztünk, és a tó öntözésre is megfelel. A pályázat egyik kritériuma volt az őshonos növények termesztése, számunkra ez a fűszerpaprika termesztése. Emellett persze más növényi kultúrákat is termesztünk a vetésforgó szerint. Az őshonos állatok viszont a méhek, ötven kaptárunk van. A lányom kezdett méhészkedni, majd mi is betársultunk. Az idén, ha minden jól megy, és nem lesz erősebb fagy, akkor a paulownia egyik fele, amelyet az első évben ültettünk, virágozni fog. Nagyon jó mézlegelő az akáccal együtt, így a tanya kiváló hely a méheknek.

Az épületben ebédlőt is kialakítottak a vendégeknek (Csincsik Zsolt felvétele)

Az épületben ebédlőt is kialakítottak a vendégeknek (Csincsik Zsolt felvétele)

A tanya melletti halastó kiváló fürdőzésre, horgászatra és öntözésre is (Csincsik Zsolt felvétele)

A tanya melletti halastó kiváló fürdőzésre, horgászatra és öntözésre is (Csincsik Zsolt felvétele)

A parkosítás közben megkezdtük az épület rendbehozatalát is. Az ablakokat mind ki kellett cserélni, olyan állapotban voltak. Mindent szeretünk volna eredeti formájában megőrizni, ezért egy ügyes asztalossal mindent ugyanolyanra készíttettünk, csak modernebb változatban, hiszen az ablaktáblákba vákuumos üveget raktunk. Meg kellett javítani a tetőszerkezetet is. A tanyaépületben kialakítottunk egy nagyobb ebédlőt a vendégek számára, fürdőszobát és konyhát. Az épület stílusát igyekeztünk megőrizni, de közben kényelmesebbé tettük. Az emberek szeretik megcsodálni a régi dolgokat, de szeretik a kényelmet. Ez nagy munka volt, mert közben falakat kellett áthelyezni a kőműveseknek, akik kívülről is bevakolták a falat. Volt vele bőven kőművesmunka kívül-belül. Egy nagy teraszt alakítottunk ki, amely 30 személy étkezésére, pihenésére szolgál. Közben megjelent néhány boltíves ablak, amelyeket a rácsos ablakokkal összekombináltunk. Végül a boltíves ablak lett a tanya jellegzetessége. A régi bútorokat felújítottuk, átfestettük, akárcsak az ajtókat és az ablakspalettákat, valamint bemeszeltük az épületet. Az asztalos- és kőművesmunkán kívül a többit a családommal csináltuk – mesélte Csincsik Edit, aki megjegyezte, hogy mindkét gyereke nagyon szeretné fejleszteni a tanyát, és beindítani a falusi turizmust. Mindketten informatikus mérnökök, és ezt szabadidejükben csinálják.

A tanyagazda elmondta, hogy három éve annyira sikerült rendbe tenni a tanyát, hogy megkapták az engedélyt falusi turizmus végzésére. Bár még mindig rengeteg munka van, és újabbnál újabb terveket fogalmaznak meg. Állítja, hogy a tanyát előbb-utóbb stabil családi vállalkozássá lehet fejleszteni, hiszen a gyermekei itthon maradtak, és a szülőföldön kívánnak boldogulni, többek között falusi turizmussal foglalkozni. Kiemelte, hogy az elkövetkezőkben az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk a reklámra, hogy minél népszerűbbé tegyék a tanyát, és minél több embert vendégül láthassanak. Ebben segítségükre lehet a díj is. Különösen a nagyvárosokban kellene nekik a reklámmal betörniük.

Tanyai idill és természetközeliség (Csincsik Zsolt felvétele)

Tanyai idill és természetközeliség (Csincsik Zsolt felvétele)

– A tanyaépületben egyelőre hat személyt tudunk elszállásolni. A kialakított teraszon különböző rendezvényeket 30 személyig meg lehet tartani. Nem vendéglőként működünk, csak a helyet biztosítjuk a tanyán, ahol lehet rendezvényeket szervezni, sütni-főzni, vendéglőből lehet hozatni ételt. A jövőben rendezvényeket szeretnénk szervezni, köztük különböző táborokat. A nyár elején nyílt napot szervezünk, mivel tömeges az érdeklődés a tanya iránt. A pontos időpontot a Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/MatyasTanya) közzé tesszük. A nyílt napon gazdag programmal szeretnénk várni az érdeklődőket. A szezon nálunk egyelőre május 1-től szeptember végéig tart, amikor jó az idő, lehet fürödni, napozni és élvezni a természetet.

Tervben van, hogy kiépítsük a központi fűtést a tanyaépületben, valamint a most készülő vendégházban, akkor telente is lehetne vendégeket fogadni, például szánkózásra. Tervezzük egy nagy pavilon építését, ami a tóra nézne, és 60–70 személy befogadására lenne alkalmas. Ebben lehetne nagyobb rendezvényeket szervezni, különösen, ha télire zárttá tennénk. A tóra néz majd a vendégház is, amelynek építését már elkezdtük, és ahol huszon-egynéhány személyt tudnánk elhelyezni. Ha meglesz az ehhez kapcsolódó vizesblokk, akkor a kiserdőben vannak helyek sátorozásra, amivel még kibővül a szolgáltatásunk – mondta Csincsik Erzsébet, aki szerint a tanya a csöndet, a szabadságot és a természetközeliséget kínálja a vendégeknek, de igazán vonzóvá a rendezvények tehetik. Továbbá az, hogy a helyi turizmussal foglalkozó vállalkozások és szolgáltatók összefogva közös és széleskörű kínálattal várnák a vendégeket, akik körbejárhatnák a helyi látványosságokat. Ebbe beletartozhatna többek között Adán a strandfürdő és rekreációs központ vagy a Lovasvölgy, de ugyanúgy a Mátyás-tanya Törökfalunál.