Az Európai Uniónak gazdasági és biztonságpolitikai szempontból egyaránt stratégiai érdeke a nyugat-balkáni régió integrálása, ezért azt fel kell gyorsítani - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökökön a harmadik Nyugat-Balkán konferencián, Budapesten.
Szijjártó Péter, Németh Zsolt, Frank Spengler és Ugrósdy Márton (fotó: MTI)
A miniszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, az Üzleten keresztül az integrációig elnevezésű rendezvényen elmondta, hogy a Nyugat-Balkán integrációja hozzájárulhatna az EU versenyképességének javításához.
Ennek a régiónak Magyarország az első számú kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül, 4 milliárd eurót meghaladó értékkel - tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott: az Egyesült Királyság kilépésével az EU gyengülni fog, nyilvánvaló, hogy ha az unió gazdasági teljesítményének 14 százaléka kilép, az gazdasági kihívásokat jelent. Erre válasz lehet az EU bővítése a nyugat-balkáni régióval, amit a visegrádi országok támogatnak, ám az unióban a bővítés ellenes országok vannak többségben.
A tárcavezető elmondta, Magyarország az európai intézményeket felszólította, hogy gyorsítsák fel a bővítési folyamatot. Kezdeményezte, hogy nyissák meg az összes tárgyalási fejezetet Montenegróval és Szerbiával is. Magyarország intézkedéseihez hozzátartozott, hogy egyetlen országként szakértőket delegált minden nyugat-balkáni országba.
Szólt arról, hogy aki a migrációs hullámokra biztat, az növeli a kockázatát annak, hogy külföldi terrorista harcosok visszatérjenek a kontinensre. Ebből a szempontból az együttműködés szükségszerű és kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán és az uniós országok között.
A biztonsági helyzet egyre nagyobb kihívást jelent, ehhez Magyarország segítséget ad: 15 magyar rendőr dolgozik Szerbia déli határán, 20 rendőr Észak-Macedónia határán, 160 katona végzi Bosznia-Hercegovinában a munkáját az EU misszió keretein belül, 392 magyar katona a KFOR-nál Koszovóban, amit további 60-nal egészítenek ki és a parancsnoki tisztségre is jelentkezik Magyarország - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy Európában olyan propaganda zajlik, miszerint a migráció, a migrációs nyomás véget ért és az Európai Bizottság sosem akart migránsokat. Ugyanakkor tavaly 270 ezer illegális migránst tartóztattak le Törökországban és 70 ezer migráns tartózkodik a görög szigeteken. Emelkedik a török-görög szárazföldi határon átkelő migránsok száma, a beáramlás Észak-Macedóniába és Szerbiába folyamatos, és 25 ezren rekedtek Bosznia-Hercegovinában. Egyre több illegális migráns akar Szerbiából Magyarországra jutni, mindez nem azt mutatja, hogy a migrációs nyomásnak vége lenne - mondta a miniszter.
