2024. március 28., csütörtök

Tízévi mélyponton a nagy-britanniai EU-bevándorlás

Tízévi mélypontra csökkent a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett friss becslése szerint a tavalyi harmadik negyedév végéig terjedő egy évben nettó 57 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal Nagy-Britanniába érkező külföldi EU-állampolgárok száma.

Nagy-Britanniában 2009 óta nem mértek ilyen alacsony éves szintű nettó EU-bevándorlást.

Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 202 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 145 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

Az ONS által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 38 ezren érkeztek, viszont 53 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-ak nettó bevándorlási egyenlege mínusz 15 ezer volt a szeptemberrel zárult egy évben.

A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív.

A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a régebbi EU-tagállamokból 34 ezerrel, az ONS által a keleti EU-országcsoporton belül külön nyilvántartott Romániából és Bulgáriából pedig 38 ezerrel többen érkeztek tartós letelepedés céljával Nagy-Britanniába, mint ahányan ezeknek az országoknak az állampolgárai közül távoztak.

A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után - amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt - éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.

A statisztikai hivatal nemzetközi migrációs központjának igazgatója, Jay Lindop mindazonáltal hangsúlyozta a csütörtöki összesítéshez fűzött kommentárjában, hogy az egyének migrációs döntései mögött összetett indokok állnak, és a döntéseket minden esetben tényezők egész sora befolyásolja, köztük a munkavállalási, tanulási lehetőségek, illetve családi okok.

A konzervatív párti brit kormány azonban már jó ideje hangsúlyozza, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után szigorítani kívánja az uniós állampolgárok letelepedési szabályait, és az új bevándorlási rendszer nem fogja kedvezményes elbírálásban részesíteni az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó munkavállalóit a máshonnan érkezőkkel szemben.

Theresa May miniszterelnök néhány hete, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva kijelentette: megszűnik az a helyzet, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül "beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé".

A brit kormányfő e kijelentését számos bírálat érte, és May nem sokkal később, egy parlamenti felszólalásban elnézést kért, elismerve, hogy nem lett volna szabad e szóhasználattal élnie.