Szabadkán, a Danilo Kiš Alapítvány Raktár nevű klubjában, Mese Mátyás királyról és Cudarról címmel holnap, csütörtökön, 20 órától nyílt órát tart a Danilo Kiš Színházi Műhely. A rendezvényre a belépés díjtalan. A felkészítő tanárok Kálló Béla és Pámer Csilla. A fellépők: Ágyas Ádám, Bicskei Armand, Csernai Panna, Kakas Klaudia, Pintér Fanny és Varga Andrea. A nyílt óra és a műhelymunka kapcsán Kálló Bélával beszélgettünk:
– Nyílt óránk két részből áll, az elsőben Mátyás királyról szóló meséket mondunk különböző interpretációkban, amely során megpróbáljuk a színészi eszköztár sokszínűségét használni, és ezek a mesék a nézőtér különböző pontjain szólalnak meg. Ez a rész a beszédtechnikai képességek használata és fejlesztése szempontjából hasznos, ugyanakkor pedig a diákoknak kihívás ekkora szövegmennyiséggel közönség elé lépni. Ezzel egyidejűleg a kommunikációs készségük is fejlődik, nagyobb bátorságot kapnak ahhoz, hogy a nézők előtt akár a saját gondolataikat is ki tudják fejezni. Az est második részeként színházi eszközökkel játsszunk el egy mesét, a fellépők a kis előadás folyamán mindenféle karaktert megformáznak, szerepből szerepbe ugrálnak. Ez esetben főleg a kreativitáson lesz a hangsúly, igyekszünk a történetet modern elemekkel attraktívvá tenni, úgymond leporolni, beemelni a mai közegbe, és ily módon megfogalmazni. Az előadással szeretnénk fellépni Hajdújáráson, de már máshova is hívtak bennünket – mondta Kálló Béla, akitől azt is megtudhattuk, hogy a műsorukat ősszel kezdték összeállítani.
– Mivel műhelyként működünk, nem is kimondottan próbákat tartunk, inkább foglalkozásokat, amelyek gyakorlatokat foglalnak magukban. A műhelymunka jellemzője az, hogy nincsenek lezárt folyamatok. A fejlődés ütemével összhangban változnak, alakulnak a nyilvános fellépések is, így a néző minden alkalommal láthat valami újat. A nyílt óránk apropóját a tavalyi Mátyás király-emlékév adta, ehhez kapcsolódtunk. Amikor valami aktuális, akkor azzal sokan foglalkoznak, ezáltal pedig megnyílnak az információs csatornák, könnyebben lehet információkhoz jutni, és többszörösen bővülhet az ismeretanyag. Ebből a szempontból is szinte adta magát az, hogy Mátyás királyra fordítsuk a figyelmünket. Október elsején csatlakozott hozzánk Pámer Csilla, így most együtt vezetjük a műhelyt. Nagyon fontos, hogy a személyében egy olyan szakembert kapott a csoport, akitől a tagjai sokat tanulhatnak – hallottuk Kálló Bélától, aki kitért arra is, hogy minden évben tartanak felvételit, így a csoport régebbi és új tagokból tevődik össze.
– Kis létszámú csoporttal foglalkozunk, mert aki idejár, az a szabadidejét áldozza erre. Ez nem egy laza időtöltés, egyetemre való felkészítő is. Ha többen lennének, nem tudnánk velük kellően foglalkozni. A tagjaink nagyon tehetségesek, gondolkodóak, kreatívak és ügyesek. Az iskolájukban is már bizonyítottak, és jó esélyük van bejutni a színművészeti szakra. Viszont az egész generációjukat sújtja az, hogy nagyon leterheltek, ezért nehéz tartani azt a tempót, amit egy ilyen műhely megkövetel. Ha azt mondanám, hogy maradéktalanul elégedett vagyok, azzal rosszat tennék nekik és a műhelynek is. Odaadóak és kitartóak, de a szorgalomból sose elég. A következő félévre azt tűztük ki célul, hogy a mindenféle elfoglaltságok és iskolai teendők mellett megpróbáljuk oly módon megtartani a kontinuitást, hogy közben minél jobban fejlődjenek – fejtette ki Kálló Béla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a műhelyük munkájába nem csupán nyílt órák alkalmával lehet betekintést nyerni.
– Szeretettel várunk bárkit, akit érdekel, hogyan zajlik egy-egy óra. Nem titkos és nem zárt ajtók mögött történik. A növendékek számára kifejezetten hasznos, jobban levetkőzik a gátlásaikat, hozzászoknak a nézőkhöz, a reakciók által pedig visszajelzést kapnak. Aki tehát eljönne megnézni egy-egy próbát, bátran jelentkezzen be a kallobela@gmail.com címre, és értesítem, mikor lesz foglalkozásunk – mondta a csoportvezető.
Kálló Béla 2004-ben kezdett el színitanodát vezetni, akkor még a Népkörben, később pedig a Danilo Kiš Színházi Műhely vezetője lett. A diákok közül, akikkel foglalkozott, megközelítőleg húszan immár hivatásos színészek:
– A tevékenységemet azzal bővítettem, hogy Erdélyben is tanítok, ott húsz főt. Az igazi sikerélmény számomra az lenne, ha összehozhatnám a két csoportot. Nagyon örülök, hogy Vajdaságban több színházi műhely is működik, remélhetőleg továbbiak is nyílnak, ahol gimnáziumok, középiskolák vannak. A színházi munka rendkívül hasznos az önfejlesztés szempontjából. Nem kifejezetten színészeket kell kinevelni, de feltétlenül értelmiségieket – szögezte le Kálló Béla.
