Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, együttműködés címmel szombaton a 12. Közoktatási Konferenciát tartotta meg Szabadkán az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete. A rendezvényen a megközelítőleg kétszáz résztvevőnek az egyesület vezetősége beszámolt a múlt év tevékenységéről, valamint az idei tervekről, ezt követően pedig eminens magyarországi előadók jártak körbe aktuális témákat. A konferenciát a 24 éve fennálló egyesület éves közgyűlését követően tartotta meg.
De Negri Ibolya elnök köszöntőbeszédében az oktatás központi céljaira tért ki, mondván: az oktatás célja olyan embereket kinevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni. Ez a gondolat vezérli a tanárokat, tanítókat és nevelőket, amikor a XXI. században oktató-nevelő munkájukat végzik, hiszen számos kihívással és nehézséggel kénytelenek szembesülni, emelte ki De Negri Ibolya, kifejtvén, hogy az oktató-nevelő munkát végző szakembereknek nyitottnak kell lenniük az új tanítási módszerek és a megújulás iránt. A 12. Közoktatási Konferencia előadásai új szempontok és megoldások felismerésére kívánnak rámutatni, illetve irányt mutatni, megkönnyítvén a mindennapok embert építő munkáját, hallhatták az egybegyűltek.
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája – idézte Jerasz Anikó Szent-Györgyi Albertet a pedagógusokhoz szólva (Pesevszki Evelyn felvétele)
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája – idézte Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Szent-Györgyi Albertet, hozzátéve: az óvoda és az iskola is olyan, mint egy kert, amelyben sok-sok érzékeny, külön gondoskodást igénylő emberke fejlődik. A tisztségviselő a folytatásban azokról a kihívásokról ejtett szót, amelyekkel a tanárok, tanítók küzdenek meg napjaink átalakuló világában. A pedagógusok feladata felkészíteni a gyermekeket az ebben a világban való eligazodásra, emelte ki Jerasz Anikó, majd az MNT oktatáshoz fűződő célkitűzéseiről tájékoztatta az egybegyűlteket.
Dr. Setényi János oktatáskutató előadásában azt a kérdést járta körbe, hogy lehet-e gyenge, vagy közepes iskolákat jó iskolává fejleszteni. Mint azt a sajtónak nyilatkozva elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szóban forgó célkitűzést nem lehetetlen megvalósítani. A fejlődés útjára minden kétséget kizáróan rá lehet állítani az érintett iskolákat, emelte ki Setényi János, majd arról beszélt, hogy Magyarországon a folyamatot egyszerűbbé teszi az országos kompetenciamérő intézmény, amelyik részletes és megbízható adatokat szolgáltat az iskolák teljesítményével kapcsolatban.
Válaszolva lapunk kérdésére a szakember megerősítette, hogy a falusi környezetben működő intézmények hátrányosabb helyzetben vannak az urbánus vidék intézményeivel szemben. A statisztika ezt az állítást támasztja alá, magyarázta Setényi János, kiemelvén, hogy a falusi kisközösségek egyébként is hátrányosabb helyzetben vannak a városokhoz viszonyítva. Ellenben Nyugat-Európával, a térségben a szegénység és a társadalmi hátrány a kistelepüléseken összpontosul, nyomatékosította a szakember, rámutatván, hogy természetesen vannak olyan falusi iskolák, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Mivel a konferencia egyik központi témája az együttműködés volt, dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a hálózatról tartott előadást, A hálózat csapdájában címmel. Az oktatás területén számos dologhoz köthető a hálózat fogalma, egyebek mellett az internetes hálózathoz, továbbá az iskolák hálózatba való kapcsolásához, valamint a gyermekek között meglévő hálózathoz, vagy a pedagógusszervezetek közötti nemzetközi hálózathoz, húzta alá a szakember. Habár a hálózat olykor valóban csapdának tűnhet – elsősorban a felnőttek számára –, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szülők és a tanárok boldoguljanak a gyerekekkel a XXI. században, húzta alá a sajtónak nyilatkozva Gloviczki Zoltán.
Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, apablogger a család szerepéről, a szülő és a gyermek közötti kapcsolatról, valamint a házastársak közötti viszonyrendszerről, a családdal, háztartással kapcsolatos feladatok egymás közötti felosztásáról, továbbá a személyes és a családi életciklusokról értekezett előadásában. A résztvevők részletesen megismerkedhettek például az „elég-jó szülő” és az „elég-jó család” fogalmakkal, amelyek Szél Dávid szerint sokat segíthetnek a szülőknek abban, hogy ne törekedjenek az elérhetetlen tökéletességre, ehelyett fogadják el saját hibáikat és „gyarlóságukat”. A családban élőknek folyamatosan egymáshoz kell csiszolódniuk, egy életen át, jegyezte meg a szakember.
